A magyarországi infláció 2021-ben 5,1 százalékra gyorsult az előző évi 3,3 százalékról – olvasható abban a tanulmányban, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készített az infláció tavalyi alakulásáról. Ebből egyértelműen kiderül, hogy jelentős részben nemzetközi okok állnak a háttérben, amelyek hatása alól hazánk sem tudott kibújni.
A kedvezőtlen körülményeket csak tetézi az Ukrajnában dúló háború, így nemcsak nálunk, hanem a világ több országában is nagy feladat elé állítja a kormányokat és a jegybankokat az árak emelkedése.
A tanulmány a többi között megállapítja, hogy a tartós cikkek fogyasztói árait a globális szintű értékesítés okozta erős piaci verseny, a diverzifikált termelésből adódó költségminimalizálás, valamint a folyamatos technológiai fejlődés miatt alapvetően visszafogott árdinamika jellemezte az elmúlt években. Mint írják, az évtizedek alatt kialakult globális termelési láncok stabilitást adtak a fogyasztói áraknak is. Ez a stabilitás főként a koronavírus okozta keresletcsökkenés és termeléskiesés, majd a járvány enyhülését követően a hirtelen helyreálló keresletet követni nem tudó kínálat miatt felborult. Ennek eredményeként több, fogyasztási cikket gyártó ipari szektorban világméretű áru- és alapanyaghiány alakult ki. Ennek következtében számos nyersanyag, mint például a fa, illetve több érc – köztük az elektronikai ipar alapját képező szilícium – világpiaci ára is rövid időn belül a többszörösére emelkedett.
A szakértői anyag arra is felhívja a figyelmet, hogy az alapanyagköltségek emelkedése mellett a végső fogyasztói ár egy-három százalékát kitevő szállítási költségek is jelentősen nőttek.
Sőt a múlt évben hirtelen felfutó keresletet nemcsak az ipari, hanem a globális értékláncok ütőerét adó tengeri szállítási szektor sem tudta követni. A járvány miatt csökkentek a kapacitások, a kikötői munkaerőhiány következtében jelentősen nőttek a rakodási idők, ami a szoros menetrend mellett működő hajóknak jelentős késéseket okozott.
– Ezek miatt és a következő tengeri járművek kipakolásának szükségessége okán a hajóknak nincs lehetőségük megvárni az üres konténerek visszapakolását. Így azok az európai és az amerikai kikötőkben maradtak ahelyett, hogy visszajutottak volna a kiindulópontot jelentő Kelet-Ázsiába. Ebből kifolyólag viszont Kínában konténerhiány alakult ki, ami jelentős drágulást okozott az onnan elszállítandó áruk szállítási díjában.
Míg 2020 júniusában egy Sanghajból Európába tartó hajón lévő konténer bérlése ezer dollárba került, ennek díja 2021 júliusára hétezer dollár fölé emelkedett
– olvasható az elemzésben.
Mindennek következtében a magasabb árakon beszerezhető nyersanyagok, valamint a megemelkedett szállítási díjak együttesen akkora költségemelkedést okoztak, hogy a termékeket importáló vállalatok még a kiélezett piaci versenyben is kénytelenek voltak azok egy részét a fogyasztói árakban érvényesíteni. Így történhetett meg, hogy a tartós fogyasztási cikkek hazai inflációja az 1990-es évek óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2021-ben.
Az elmúlt két évtizedben jellemzően stagnáló vagy enyhén csökkenő árak helyett a fogyasztói kosár mintegy kilenc százalékát kitevő termékfőcsoport ára átlagosan 4,5 százalékkal drágult. A korábbi éveknél nagyobb árdinamika szinte minden terméktípusra jellemző volt
– ismertette a statisztikai hivatal.
A fentiek csak néhány szegmensét jelentik a fogyasztói árakra gyakorolt eseményeknek. Mindezek mellett jelentősen nőtt az energia és az üzemanyagok ára, ahogy drágultak az élelmiszerek is. A nemzetközi folyamatok itt is tetten érhetők. Így például az étolaj árának emelkedése mögött a többi között az áll, hogy korábban Kínában megtizedelte az állatállományt a sertéspestis. Miután az állomány újra növekedésnek indult, megnőtt a takarmányigény, ami felfelé húzta az étolaj két alapanyagának, a napraforgónak és a repcének az árát is. Ennek hatására a globális tőzsdei árak emelkedtek, és ez a hazai élelmiszerárakra is hatást gyakorolt.
Az árak alakulása kapcsán a minap a Nemzetközi Valutaalap is megszólalt, eléggé borús kilátásokat vetítve előre. A szervezet jelezte: az infláció magas szintje egyértelmű és közvetlen fenyegetést jelent a globális gazdaságra.
Borítókép: A kikötői munkaerőhiány nyomán nőttek a rakodási idők, ami jelentős késéseket okozott a hajóknak, és megemelte a szállítási költségeket (Fotó: Europress/AFP)
