Míg 2020 júniusában egy Sanghajból Európába tartó hajón lévő konténer bérlése ezer dollárba került, ennek díja 2021 júliusára hétezer dollár fölé emelkedett
– olvasható az elemzésben.
Mindennek következtében a magasabb árakon beszerezhető nyersanyagok, valamint a megemelkedett szállítási díjak együttesen akkora költségemelkedést okoztak, hogy a termékeket importáló vállalatok még a kiélezett piaci versenyben is kénytelenek voltak azok egy részét a fogyasztói árakban érvényesíteni. Így történhetett meg, hogy a tartós fogyasztási cikkek hazai inflációja az 1990-es évek óta nem tapasztalt szintre emelkedett 2021-ben.
Az elmúlt két évtizedben jellemzően stagnáló vagy enyhén csökkenő árak helyett a fogyasztói kosár mintegy kilenc százalékát kitevő termékfőcsoport ára átlagosan 4,5 százalékkal drágult. A korábbi éveknél nagyobb árdinamika szinte minden terméktípusra jellemző volt
– ismertette a statisztikai hivatal.
A fentiek csak néhány szegmensét jelentik a fogyasztói árakra gyakorolt eseményeknek. Mindezek mellett jelentősen nőtt az energia és az üzemanyagok ára, ahogy drágultak az élelmiszerek is. A nemzetközi folyamatok itt is tetten érhetők. Így például az étolaj árának emelkedése mögött a többi között az áll, hogy korábban Kínában megtizedelte az állatállományt a sertéspestis. Miután az állomány újra növekedésnek indult, megnőtt a takarmányigény, ami felfelé húzta az étolaj két alapanyagának, a napraforgónak és a repcének az árát is. Ennek hatására a globális tőzsdei árak emelkedtek, és ez a hazai élelmiszerárakra is hatást gyakorolt.
Az árak alakulása kapcsán a minap a Nemzetközi Valutaalap is megszólalt, eléggé borús kilátásokat vetítve előre. A szervezet jelezte: az infláció magas szintje egyértelmű és közvetlen fenyegetést jelent a globális gazdaságra.
