Minden doboz visszajár – amiről azt hittük, hogy szemét, az szekunder nyersanyag

Az alumíniumdobozok visszaváltása nemcsak a körforgásos gazdaságot elősegítő önkéntes kezdeményezés, hanem a két éven belül több más csomagolástípusra, így a PET-palackokra és az egyutas üvegekre is kiterjedő kötelező betétdíjas visszaváltás előszobája is egyben – véli Duma László, a Returpack alapító-ügyvezetője.

Több mint egymilliárd alumíniumdobozt bocsátanak ki évente Magyarországon, a Returpack Kft.-t pedig azért hozták létre, hogy a hatalmas mennyiségnek minél nagyobb részét visszagyűjtse – olvasható a Figyelő cikkében. A társaság egy európai kezdeményezéshez, az Every Can Counts (ECC) promóciós kampányhoz csatlakozott, s annak hazai megfelelője, a Minden Doboz Visszajár (MDV) útját egyengeti.

Küldetésünk létjogosultságát az adja, hogy az alumíniumdoboz az egyik legfenntarthatóbb csomagolás, az újrahasznosítást tekintve előnyösebb, mint például a műanyag

– mondta a Figyelőnek Duma László, a Returpack Kft. alapító-ügyvezetője.

Végtelen számú felhasználás

A társaság 2006-ban alakult meg, a Magyar Sörgyártók Szövetségével 2009-től dolgozik együtt, az első visszaváltó automatát pedig 2010-ben helyezte ki. Ma már kétszáz ilyen berendezés van, elsősorban szuper- és hipermarketek mellé telepítve, amivel elérik a lakosság több mint felét. Nem véletlen az iparági együttműködés, hiszen itthon az aludobozok mintegy kétharmada sörös, a fennmaradó részen pedig főként az energiaitalok és az üdítők osztoznak. „Az automatába helyezett doboz 60 napon belül egy új termék csomagolásaként ismét ott lehet a polcon. Míg a műanyag legfeljebb két-három ciklust bír ki, a fém előnyös tulajdonságai miatt végtelenszer olvasztható újra, ráadásul a doboz létrejöttéhez szükséges energiafelhasználás öt százalékából kerül vissza a körforgásba” – mutatott rá a cégvezető.

Az ECC és az MDV célja arra ösztönözni mindenkit, hogy mindig gondoskodjon a fém italosdobozok szelektív gyűjtéséről, tartózkodjon akár otthon vagy a munkahelyén, útközben, parkban, fesztiválon vagy egy sportrendezvényen. A Nagy-Britanniából indult nonprofit kezdeményezés mára Európa 19 országában és Brazíliában van jelen. Amikor hazánk belépett, még csak négyen voltak. A dél-amerikai ország jelenléte talán csak első hallásra meglepő, de nem árt tudni, hogy ott egymillió ember él a lerakókban felhalmozott fém italosdobozok bányászatából.

Magyar innováció

A Returpack visszaváltó rendszere hazai innováció, ami attól egyedi megoldás világviszonylatban, hogy műszakilag megoldották, a berendezés ismerje fel akár roncsolt, sérült vagy lapított formában is az aludobozt. A kezdeményezés sikerét igazolja, hogy tavaly több százezer ember élt a forgalmas bevásárlóközpontokban kihelyezett automaták kínálta lehetőséggel. „Nemcsak a gépeket gyártottuk le, hanem informatikai és logisztikai rendszert is fejlesztettünk hozzá, az utóbbi speciális gyűjtőautókra épül” – fejtette ki Duma László. Bár Magyarországon mintegy húszezer helyen értékesítenek alumíniumdobozos italokat, a Returpack pedig egyelőre csak kétszáz helyen van jelen, de így is visszagyűjtötték a dobozok 17 százalékát.

Ha 2024-től jön a betétdíjas, kötelező visszaváltási rendszer, az öt–nyolcezer pontot fog jelenteni. Több italcsomagolás-típust integrálnak, ami most önkéntes alapon az alumíniumdobozokkal történik, az kötelező érvénnyel hamarosan kiterjed a PET-palackokra és az egyutas üvegekre is

– bocsátotta előre a vállalat alapítója. A 2025-ös európai normák miatt értelemszerűen szerte Európában megkezdődött a felkészülés. Eddigi tudására, tapasztalatára építve a Returpack a hazai szintlépés gyártói kiszolgálása mellett a külpiacokon is nyitott az együttműködésekre, ehhez erős alap, hogy értékesített már visszaváltó automatákat Románia és Lengyelország mellett Hollandiába és Belgiumba is.

A környező országok közül a kötelező betétdíjas rendszert Szlovákia már idén januárban bevezette, Horvátország még korábban, a románok és a szerbek pedig hozzánk hasonlóan 2024-ben lépnének, az osztrákok csak egy évvel később. Duma László elmondta, hogy itthon eddig a sörgyártókkal osztoztak a költségeken, de amint szélesebb körű lesz a betétdíjas rendszer, az italpiac teljes vertikumának be kell állnia a fejlesztések mögé. Jelentős bővülésre számít a cég, amely az eddigi átlagosan egymilliárd forintos csoportszintű éves árbevételét megtízszerezné 2023-ra, s annak a többségét már az exportpiacokon realizálná. A megnövekvő feladatok ellátásához azonban a létszámot is látványosan emelni kell, az eddigi harminc fővel szemben rövidesen több mint száz munkavállalóra lesz szükség.

Az árrobbanásra is válasz

A környezetvédelmi célok teljesüléséhez nagyban hozzájárulnak a visszaváltó rendszerek, de a műanyag- és a fémiparnak is elemi érdeke a körforgásos gazdaság az elszálló nyersanyagárak miatt. „Míg egy elektronikai eszközöknél egyes esetekben csak a fogyasztói ár öt-tíz százaléka a nyersanyag, ez egy csomagolóanyagnál nyolcvan százalék is lehet. Ebben a szegmensben nem tíz-tizenöt, hanem 100–150 százalékos drágulásokkal kell tudni együtt élni” – szemléltette a nehézségeket Duma László.

Éppen ezért úgy látja, a jövő nagy üzlete a hulladékgazdálkodás, amire eddig azt hittük, hogy szemét, az ma már értékes szekunder nyersanyag.

Szemléletes példa, hogy az elmúlt tíz évben begyűjtött, száz százalékban újrahasznosítható alumíniumhulladékkal a Returpack hálózata annyi villamos energia és szén-dioxid megtakarításához járult hozzá, ami a rákospalotai hulladékégető másfél éves termelésével, valamint Budapest valamennyi személygépkocsijának egyéves szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű. Ehhez azonban először is az kell, hogy a Minden Doboz Visszajár automatáknál visszaváltott dobozok a berendezés belsejében lévő, 4000–7000 doboz befogadására alkalmas konténerbe kerüljenek. A tárolók tartalmát ürítés után feldolgozzák, majd újraolvasztják, ezután készülhet belőlük új aludoboz.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)