Elhangzott, hogy a 2023-as költségvetés tervezetét június elején átadják a kormánynak. – A növekedés továbbra is lendületben marad, a GDP három-négy százalékkal bővülhet jövőre, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra, az államadósság rátája pedig 73,8 százalékra csökken, azaz visszatér az ország a járvány előtti egyensúlyi pályára – mondta Varga Mihály.
Emlékeztetett arra, hogy az egyensúlyi mutatók javítását már tavaly az év végén megkezdte a kormány: a tervezett kiadásokat 350 milliárd forinttal csökkentette, valamint további hétszázmilliárd forintot meghaladó értékben beruházásokat halasztott el.
Varga Mihály szerint a kormány eredményesen kezelte a járvány és a háború hatásait. Jelenleg az Európai Unió egyik leggyorsabb gazdasági növekedése a magyar, tavaly a növekedés 7,1 százalék volt, idén az első negyedévben 8,2 százalék.
Beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 évben a tíz legkockázatosabb országból a leggyorsabban növekvő gazdaságok sorába kormányozták az országot. A foglalkoztatottak számát 3,7 millióról 4,7 millióra növelték, csökkentették a kockázatokat, például a külföldiek kezében lévő államadósság arányát hatvan százalékról harminc százalékra mérsékelték. A magyar családok részarányát a finanszírozásban három százalékról 25 százalékra növelték.
A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezermilliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami optimizmusra ad okot, azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői bíznak a jövőben – hangsúlyozta.
Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e – ismertette a távirati iroda.
F. Kovács Sándor (Fidesz) kérdésére a válságok közötti különbségekről megjegyezte:
Miközben 2008-ban a világgazdaság növekedési pályán haladt, Magyarország nem volt képes a piacról finanszírozást szerezni; ehhez képest a 2020-as koronavírus-járvány kitörésekor a gazdaság jó állapotban volt, föl sem merültek a korábbi problémák.Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett háromszázalékos inflációhoz képest jóval magasabb, csaknem tízszázalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.
Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek – mint mondta – rossz anyagi helyzetben vannak. A miniszteri poszt várományosa jelezte, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is:
Megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.
Képviselői kérdésre Varga Mihály kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetést a jelenlegi forintárfolyamon és a jegybank előrejelzésével megegyező, 5,7 százalékos inflációval tervezik. Hozzátette: misztifikáltnak tartja az euró kérdését, úgy fogalmazott, hogy fontos technikai eszköz, de ettől nem több az euró bevezetése. Véleménye szerint a gazdaságpolitika minősége adja meg azt, hogy egy ország fejlettségi szintje miként alakul.
A képviselők 11 igen, öt tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.
Miniszterjelöltek meghallgatása
