A magyar bankszektor stabil, a tőkemegfelelési mutatója magasabb lett, és sokat tesz a hazai gazdaság erősítése érdekében – jelentette ki a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfólió Hitelezés 2022 címmel megtartott mai konferenciáján. Jelasity Radován, aki egy személyben az Erste Bank elnök-vezérigazgatója is, kifejtette: a szektorban minimálisra – 0,05 százalékra – csökkent a hajdani, problémás devizaalapú kölcsönök aránya, 77-ről 48 százalékra mérséklődött a változó kamatozású jelzáloghitelek hányada, s a hiteldinamika a koronavírus idején is erősödni tudott. A pandémia azonban még nem szűnt meg, sőt, egy másik, jelentős fenyegető faktor is megjelent a világban: az orosz–ukrán háború. Emiatt most újabb kihívások állnak a bankszektor előtt, miközben évek óta nem látott inflációs nyomással szembesül a világ.
A kihívások közül a legfontosabbak: a hitelbedőlési kockázat, a hitelkereslet, a működési költségek növekedése és a betéti kamatok alakulása.
A hitelezés feltételei egyre rosszabbak, miközben nehéz összehasonlítani a magyar bankszektort a külföldiekkel, mert itthon meglehetősen sok a piactorzító elem. A hitelmoratórium még mindig nem ért véget, a kezdetén pedig a bankszektort olyan kihívás elé állította, amelyre még nem volt példa: egy nap alatt kellett az érintett hiteleket átvezetni egy új rendszerbe. Továbbá a szektor piaci működését nehezítő elemek körébe sorolható a mintegy 330 ezer ügyfelet érintő kamatstop is, amely megelőzhető lett volna, hiszen
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a hazai hitelintézetek is már évek óta folyamatosan figyelmeztették a változó kamatozású hitelek adósait, hogy mielőbb fixálják a változó árazást.
Most beindult a kamatemelési ciklus, és ki tudja, meghosszabbítják-e a kamatstopot, sokan ugyanis még máig nem váltották ki a régi konstrukciókat, amelyek egyre jobban drágulnak. Mindezek tetejében pedig bekövetkezett a Sberbank esete is, amely 75 milliárd forintos terhet jelent a magyar bankszektornak.
Jelasity Radován óva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe, miközben a problémák megoldása továbbra is a honi bankszektorra hárul. Kitért ugyanakkor arra is, hogy
a magyar bankok államadósság-állománya tíz év alatt megháromszorozódott, s a tranzakciós adóból, valamint a bankadóból éves szinten mintegy 280 milliárd forint folyik be a központi költségvetésbe. A szektor hitelállománya pedig évente tíz százalék felett növekszik.
A szakember szerint mindez azt mutatja, hogy a bankok több csatornán keresztül is támogatják a magyar gazdaságot.
Borítókép: illusztráció. Banki hitelfelvételi tárgyalás
