Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság: a hazai elsődleges munkaerőpiacon 100 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 5 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így február–április átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,684 millió fő volt – idézte fel elemzésében a csütörtöki statisztikai jelentést Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Mint azt lapunknak kifejtette:
az első negyedévben szektorális bontásban is stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac.
Eszerint a mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 11 ezerrel csökkent, az építőiparban és a nem piaci szolgáltatások területén nem változott, míg a feldolgozóiparban 11 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 104 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van. Az aktivitási ráta rekordközeli szintje alapján
egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt
– állapította meg Horváth András.
Az elemző szerint az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai foglalkoztatottsági szintre, de
további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaságnak,
bár a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.
Mint jelezte, a Magyar Bankholding várakozása szerint idén 3,2 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
Szerinte a munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét tovább gyorsítja, ami hozzáadódik az elszabaduló energia- és alapanyagköltségekhez.
Ezzel együtt
az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában,
amennyiben megközelítőleg sikerül eltalálni a neutrális kamatszintet és nem esnek túlzott szigorba a jegybankok – fejtette ki Horváth András, aki arra is kitért, hogy a rendelkezésre álló hazai munkaerő mennyisége – ismét – a végéhez közelít, a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac.
Ez egyben az extenzív növekedési fázis végét is jelzi a hazai munkaerőpiacon, így
a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából.
Áprilisban a munkaerőpiacon az eddigi tendenciák folytatódtak, a foglalkoztatás éves alapon jelentősen bővült, míg havi alapon nem történt lényegi változás, azaz a háborúnak egyelőre nincs érdemi hatása – erősítette meg Regős Gábor.
A Századvég makrogazdasági üzletágvezetője rámutatott: a munkanélküliség, bár alacsony, de még a járvány előtti szint fölött tartózkodik.
Ezzel párhuzamosan
egyre jelentősebb méreteket ölt a munkaerőhiány, a vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő minőségű munkaerőt,
ami a szakember szerint a béreket felfelé hajtja.
Mint kifejtette, várakozásaik szerint a magas foglalkoztatási szint a közeljövőben fennmarad, bár a munkaerőpiacot ellentétes irányú folyamatok befolyásolják majd.
– A háború és a szankciók okozta károk (az ellátási láncok szakadozása), illetve az alapanyagok drágulása a foglalkoztatás mérséklődése irányába hathatnak, míg az Ukrajnából érkező menekültek alkalmazása javíthatja a mutatókat. A gyenge forintárfolyam vegyesen befolyásolhatja a munkaerőpiacot:
a jellemzően exportra termelő multinacionális cégek helyzete javul, hiszen forintban számított bevételeik nőnek, így növelni tudják foglalkoztatásukat,
míg az inkább importáló kkv-k helyzete romlik, így ott a foglalkoztatás mérséklődhet – közölte Regős Gábor.
Borítókép: a teljes foglalkoztatottság közelében jár a hazai munkaerőpiac (Fotó: Havran Zoltán)
