Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság: a hazai elsődleges munkaerőpiacon 100 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 5 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így február–április átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4,684 millió fő volt – idézte fel elemzésében a csütörtöki statisztikai jelentést Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Mint azt lapunknak kifejtette:
az első negyedévben szektorális bontásban is stabil képet mutatott a hazai munkaerőpiac.
Eszerint a mezőgazdaságban a téli szezonalitásnak megfelelően 11 ezerrel csökkent, az építőiparban és a nem piaci szolgáltatások területén nem változott, míg a feldolgozóiparban 11 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén pedig 104 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.
A magyar munkaerőpiac stabilan visszatért a pandémia előtti állapotába, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van. Az aktivitási ráta rekordközeli szintje alapján
egyre többen térnek vissza a munkaerőpiacra, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt
– állapította meg Horváth András.
Az elemző szerint az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai foglalkoztatottsági szintre, de
további durva eszkaláció esetén a konfliktus negatív kockázatot is jelenthet a hazai gazdaságnak,
bár a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.
Mint jelezte, a Magyar Bankholding várakozása szerint idén 3,2 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
Szerinte a munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét tovább gyorsítja, ami hozzáadódik az elszabaduló energia- és alapanyagköltségekhez.
Ezzel együtt
az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában,