Az egy évvel korábbi adatokhoz képest hat százalékponttal, 26 százalékról 32 százalékra nőtt az átlagos fluktuáció 2021-ben. Ez magasabb, mint a járvány előtt, 2019-ben mért szint. A korábbi évek stagnálása után nagymértékben, 11 százalékról 17 százalékra emelkedett a szellemi dolgozók fluktuációja.
A legalacsonyabb – 28 százalék – a kereskedelmi szektorban volt az elvándorlás. Érdekesség, hogy ebben az ágazatban volt a legnagyobb emelkedés is az előző évi 18 százalékos szinthez képest. A legmagasabb átlagos elvándorlás a termelőcégeknél volt, 34 százalék az egy évvel korábbi 29 százalékkal szemben. A szolgáltatószektor fluktuációja 24-ről 30 százalékra emelkedett 2021-ben.
Az emelkedő fluktuációs adatok fő oka az általános munkaerőhiány, melyet jól példáz, hogy a legnépszerűbb állásportálokon duplaannyi betöltendő pozíciót hirdetnek, mint 2020 márciusában. Aktív álláskeresőből ugyanakkor nem lett több.
– Vannak szakmák – például a karbantartó vagy a nyomdász –, amelyekben már fejvadászok keresik a kékgalléros munkavállalókat, amire korábban soha nem volt példa.
Az pedig mindennapossá vált, hogy fizikai dolgozóknak a Facebookon írnak üzenetet munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek, hogy van egy ajánlatuk, érdekli-e
– mutatta be a jelenlegi álláspiaci folyamatokat Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
A szakértő szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy bérspirál alakult ki. A munkaerőhiányt sok munkáltató egyre emelkedő bérekkel igyekezett orvosolni, amivel egyre nehezebb lépést tartani. A sokasodó lehetőségek csökkentik a munkavállalók kockázatát, míg a magasabb bér és a jobb munkakörülmények reménye csábítóan hat, ami könnyen beindíthatja az elvándorlást azokon a munkahelyeken, ahol nem érzik jól magukat a dolgozók.
A szellemi dolgozók között soha nem látott mértékű fluktuációt főként az otthoni munkavégzés elterjedése hajtja. A leglényegesebb változás, hogy alapelvárás lett a home office lehetősége.
A rugalmasság olyan alapfeltétellé vált, amelynek hiánya egyértelmű felmondási ok. Kiemelten igaz ez akkor, ha egy cég, bár megtehetné, valamiért mégsem engedélyezi az otthoni munkavégzést.
A távmunka további szembetűnő hatása, hogy a csapat megtartóereje lazult, gyengült az elköteleződés, ami az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó tényező. Az eltávolodást, a vezetői szerep megváltozását és az ezzel járó kihívásokat nem minden vezető tudta megfelelően kezelni, ami szintén a váltásra ösztönözheti a foglalkoztatottakat.
A kutatásból kiderül, hogy a vállalatok HR-szakemberei optimisták, a fluktuáció jelentős, tíz százalékpontos csökkenésére, azaz 23 százalékos fluktuációra számítanak 2022-ben. Csikós-Nagy Katalin szerint
ez az optimista várakozás megalapozatlan. A fluktuáció 2022-ben tovább emelkedik,
ezt támasztják alá a foglalkoztatási adatok, a növekvő bérek, a magas infláció és az emelkedő árak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
