Beérnek a kormányzati lépések

Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek és az erősödő gazdaságnak köszönhetően folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik nem képesek fedezni az alapvető szükségleteiket. Ezen a téren is jelentős ütemben zárkózik fel Magyarország a fejlettebb uniós tagállamokhoz.

A tagállamok sorában hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató is: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségei­vel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

A KSH megjegyzi azt is, hogy a súlyos anyagi deprivációban élők aránya erős eltéréseket mutat korcsoportok szerint: leginkább a 0–17 éves korcsoportot veszélyezteti Magyarországon. E korcsoportban 2020-ban az előző évhez mért 2,1 százalékpontos csökkenés után tizenegy százalék volt az érintettek aránya. A legkedvezőbb helyzetben a 65 évesek és annál idősebbek találhatók, itt az érintettek aránya 6,7 százalékot tett ki.

„A fenntartható fejlődés fogalmától elválaszthatatlan az a követelmény, hogy a társadalom mindegyik rétegének elérhetők legyenek azok a javak és szolgáltatások, amelyek részét képezik egy átlagosan elfogadható életvitelnek” – írja a statisztikai hivatal. A dokumentum jelzi, hogy a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, ha az előrejutás lehetősége csupán szelektív módon lehetséges, és léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek nem képesek fedezni alapvető szükségleteiket.

Hasonló tendenciák az unióban

Az Európai Unióban 2019-ben a lakosság 5,5 százaléka élt súlyos anyagi depriváció által érintett háztartásokban – ismertette a KSH. Az unió egészét tekintve nem tapasztalhatók olyan markáns folyamatok, mint Magyarország esetében, de a tendenciák hasonlók: 2009-ig csökkent, ezt követően 2012-ig növekedett az érintettek aránya, majd folyamatos csökkenést mutatnak a számok.

Borítókép: Sokat segített a rezsicsökkentés abban, hogy már kevesebbeknek okoz gondot a lakás megfelelő fűtése (Fotó: Mirkó István)