Beérnek a kormányzati lépések

Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek és az erősödő gazdaságnak köszönhetően folyamatosan csökken azoknak az aránya, akik nem képesek fedezni az alapvető szükségleteiket. Ezen a téren is jelentős ütemben zárkózik fel Magyarország a fejlettebb uniós tagállamokhoz.

Magyarországon 2013 óta markáns javulás következett be az úgynevezett súlyos anyagi deprivációban élők arányát tekintve, aminek következtében egyre kisebb mértékű a hátrány az Európai Unió átlagához képest. Ez a meghatározás azon személyekre érvényes, akikre a következő kilenc állításból legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék; a lakás megfelelő fűtésének hiá­nya; kétnaponta hús, hal vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya; váratlan kiadások fedezésének hiánya; anyagi okból nincs személygépkocsija; anyagi okból nincs mosógépe; anyagi okból nincs színes televíziója; anyagi okból nincs telefonja.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése rámutat, hogy hazánkban a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 2008-tól indult gyors növekedésnek, 2013-ra megközelítette a 28 százalékot. Majd ezt követően 2020-ra összesen 19,8 százalékpontos csökkenés mellett nyolc százalékra apadt.

Az, hogy Magyarországon 2013 óta kezdődött el a jelentős javulás, több okkal is magyarázható. Így például a bővülő foglalkoztatással, a béremelésekkel, az adócsökkentésekkel, a családi kedvezményekkel, a devizahitelek forintosításával és az otthonteremtési programmal. Mindezek mellett azonban fontos szerepet játszhat a kedvező változásban a rezsicsökkentés, amely épp 2013 januárjában lépett hatályba.

Annak eredményeként három lépésben 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, gáz és távfűtés ára. Ez az intézkedés, amely jelenleg is hatályban van, nem véletlenül az egyik legnépszerűbb döntése az Orbán-kormánynak. Sokatmondó tény, hogy 2012-re azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek anyagi nehézség miatt nem tudták befizetni a rezsit, elérte a 25 százalékot, azoké pedig, amelyek nem tudták kellő mértékben felfűteni otthonukat, 15 százalékra nőtt. Ebben az időben egy átlagos magyar háztartás többet költött otthona fenntartására, mint élelmiszerre. Azóta olyan sokat változott a helyzet, hogy az unióban hazánkban az egyik legolcsóbb a háztartási energia.

A tagállamok sorában hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató is: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya 25-ről 15 százalékra esett, míg a felfűtés nehézségei­vel érintettek aránya 15-ről hat százalékra zuhant.

A KSH megjegyzi azt is, hogy a súlyos anyagi deprivációban élők aránya erős eltéréseket mutat korcsoportok szerint: leginkább a 0–17 éves korcsoportot veszélyezteti Magyarországon. E korcsoportban 2020-ban az előző évhez mért 2,1 százalékpontos csökkenés után tizenegy százalék volt az érintettek aránya. A legkedvezőbb helyzetben a 65 évesek és annál idősebbek találhatók, itt az érintettek aránya 6,7 százalékot tett ki.

„A fenntartható fejlődés fogalmától elválaszthatatlan az a követelmény, hogy a társadalom mindegyik rétegének elérhetők legyenek azok a javak és szolgáltatások, amelyek részét képezik egy átlagosan elfogadható életvitelnek” – írja a statisztikai hivatal. A dokumentum jelzi, hogy a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, ha az előrejutás lehetősége csupán szelektív módon lehetséges, és léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek nem képesek fedezni alapvető szükségleteiket.

Hasonló tendenciák az unióban

Az Európai Unióban 2019-ben a lakosság 5,5 százaléka élt súlyos anyagi depriváció által érintett háztartásokban – ismertette a KSH. Az unió egészét tekintve nem tapasztalhatók olyan markáns folyamatok, mint Magyarország esetében, de a tendenciák hasonlók: 2009-ig csökkent, ezt követően 2012-ig növekedett az érintettek aránya, majd folyamatos csökkenést mutatnak a számok.

Borítókép: Sokat segített a rezsicsökkentés abban, hogy már kevesebbeknek okoz gondot a lakás megfelelő fűtése (Fotó: Mirkó István)