„Javítjuk az egyensúlyi mutatókat, megőrizzük a rezsicsökkentést, növeljük Magyarország biztonságát” – írta Varga Mihály a közösségi oldalán, még mielőtt ma délelőtt benyújtotta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.
A pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón is nyomatékosította, hogy a jövő évi büdzsé célja a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése.
Jelezte, hogy a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot.
Varga Mihály kiemelte: a törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság-ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.
„A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával” – jegyezte meg, utalva arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most.
Ezzel együtt szinte minden terület több forrásból gazdálkodhat 2023-ban az idei évhez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra kétszázmilliárddal, egészségügyre százmilliárddal többet fordít a kormány. Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy a rezsivédelmet azért korlátozzák a családokra, mert ez egy családbarát kormány. – Az intézkedéseik eredményei már látszanak, a termelékenységi arányszám elmozdult 1,5-1,6 százalék körüli szintre a korábbi 1,3-ról – hangsúlyozta utalva arra, hogy ezzel a szinttel még nem elégedettek. Jelezte azt is, hogy az önkormányzatoktól a kormány elvárja, hogy felelős gazdálkodással járuljanak hozzá a terhek arányos elosztásához.
Varga Mihály szerint az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen Magyarországon verseny van. Példaként elmondta, hogy az a több mint ötven bank, amely az országban tevékenykedik, megpróbálhatja gazdálkodását feszesebbé tenni; a jegybanki ajánlások is ösztönzik erre a pénzintézeteket.Arra is kitért, hogy idén négyszázmilliárd forinttal magasabb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig dupla ekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren. A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az Európai Unióval hamarosan lezárulnak a tárgyalások és sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében.
–A kata témájában egyeztetnek ezen a héten, a cél az, hogy bezárják a visszaélésekre lehetőséget szolgáltató kiskapukat, ami a költségvetés és a vállalkozások érdeke is – mondta végül Varga Mihály a távirati iroda tudósítása szerint.
Előtérben a rezsivédelem és a honvédelem
A törvényjavaslat általános indoklásában olvasható: „A 2023-as büdzsé a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Magyarország kormánya ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek forrásait a 2023-as költségvetés biztosítja” – írták.
A következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, a folytatódnak a családtámogatások és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Az orosz–ukrán háború és a brüsszeli energia- és szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme. A 2023. évi költségvetést e két prioritás alapján tervezte a kormány, tartalmazza a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz szükséges forrásokat, valamint a magyar gazdaság fejlesztéséhez, a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat.
Jelenleg a magyar háztartások fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat az Európai Unióban. A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A Honvédelmi Alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az alap kerete 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP két százalékát. A két alap fedezetéhez döntően azoknak a szektoroknak, nagyvállalatoknak a befizetései járulnak hozzá, amelyeknél a háború és a járvány okozta piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett.
Több jut a családokra, nő a nyugdíjak vásárlóereje
Mindezek mellett a költségvetés a mostani rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. A családi adórendszer adókedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége továbbra is hozzájárul a családok vásárlóerejének fenntartásához.
A családpolitikai kiadások, adókedvezmény együttes összege az idei évhez képest is közel 450 milliárd forinttal növekszik, 3225 milliárd forintot érve el.
A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően – a 2023. évi költségvetésben tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve – 2011 és 2023 között a nyugdíjak 67,6 százalékkal nőnek, vásárlóerejük pedig a 13. havi nyugdíj visszaépítésével közel húsz százalékkal javul – olvasható a dokumentumban.
Folytatódnak a béremelések
A benyújtott törvényjavaslat rögzíti: a közszolgálatban dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése a kormány kiemelten fontos céljai között szerepel, amelyet – a költségvetési keretek minél teljesebb kihasználásával – évről évre újabb bérnövelő intézkedésekkel erősít meg.
Minden elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben.
A 2023-as büdzsé tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok 2021-ben elkezdődött bérfejlesztése harmadik ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozókat megillető emelések fedezetét is. A közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó orvosok 2022-ben elindított béremelésének fedezetére is biztosít forrásokat a büdzsé.
A törvényjavaslatról a Költségvetési Tanács a minap megállapította: a 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák.
A költségvetés zárószavazását a tervek szerint július 15–18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.
Borítókép: Varga Mihály és Kövér László (Fotó: Kurucz Árpád)
Szócsaták az Országgyűlésben
