Benyújtotta Varga Mihály a jövő évi költségvetés tervezetét

A 2023-as büdzsé a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Magyarország kormánya ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek forrásait a 2023-as költségvetés biztosítja – olvasható a törvényjavaslatban, amelyet Varga Mihály nyújtott be az Országgyűlésnek.

költségvetési törvényjavaslat benyújtása Kövér László és Varga Mihály Fotó: Kurucz Árpád

–A kata témájában egyeztetnek ezen a héten, a cél az, hogy bezárják a visszaélésekre lehetőséget szolgáltató kiskapukat, ami a költségvetés és a vállalkozások érdeke is – mondta végül Varga Mihály a távirati iroda tudósítása szerint.

Előtérben a rezsivédelem és a honvédelem

A törvényjavaslat általános indoklásában olvasható: „A 2023-as büdzsé a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Magyarország kormánya ahogyan vállalta, az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat és a rezsicsökkentést. Ennek forrásait a 2023-as költségvetés biztosítja” – írták.

A következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, a folytatódnak a családtámogatások és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak.

Az orosz–ukrán háború és a brüsszeli energia- és szankciós politika miatt most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme. A 2023. évi költségvetést e két prioritás alapján tervezte a kormány, tartalmazza a Honvédelmi és a Rezsivédelmi Alaphoz szükséges forrásokat, valamint a magyar gazdaság fejlesztéséhez, a családtámogatások és nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat.

Jelenleg a magyar háztartások fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat az Európai Unióban. A Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. A Honvédelmi Alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az alap kerete 2023-ban 842 milliárd forintot tesz ki, míg az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP két százalékát. A két alap fedezetéhez döntően azoknak a szektoroknak, nagyvállalatoknak a befizetései járulnak hozzá, amelyeknél a háború és a járvány okozta piaci folyamatok hatására jelentős extraprofit keletkezett.

Több jut a családokra, nő a nyugdíjak vásárlóereje

Mindezek mellett a költségvetés a mostani rendkívüli időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását. A családi adórendszer adókedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentessége, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége továbbra is hozzájárul a családok vásárlóerejének fenntartásához. 

A családpolitikai kiadások, adókedvezmény együttes összege az idei évhez képest is közel 450 milliárd forinttal növekszik, 3225 milliárd forintot érve el.

A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően – a 2023. évi költségvetésben tervezett 5,2 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve – 2011 és 2023 között a nyugdíjak 67,6 százalékkal nőnek, vásárlóerejük pedig a 13. havi nyugdíj visszaépítésével közel húsz százalékkal javul – olvasható a dokumentumban.

Folytatódnak a béremelések

A benyújtott törvényjavaslat rögzíti: a közszolgálatban dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése a kormány kiemelten fontos céljai között szerepel, amelyet – a költségvetési keretek minél teljesebb kihasználásával – évről évre újabb bérnövelő intézkedésekkel erősít meg. 

Minden elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben.

A 2023-as büdzsé tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok 2021-ben elkezdődött bérfejlesztése harmadik ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozókat megillető emelések fedezetét is. A közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó orvosok 2022-ben elindított béremelésének fedezetére is biztosít forrásokat a büdzsé. 

A törvényjavaslatról a Költségvetési Tanács a minap megállapította: a 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák.

A költségvetés zárószavazását a tervek szerint július 15–18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.

Borítókép: Varga Mihály és Kövér László (Fotó: Kurucz Árpád)

Fotó: Pénzügyminisztérium