Jelentős mértékben, mintegy öt és félszeresére nőtt a belföldi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma húsvét havában az előző év áprilisához viszonyítva, miközben
a magyar vendégek száma hét és félszeres bővülést mutatott
– közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Mint jelezték, a magyarországi szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma idén áprilisban a tavalyi évben mért alacsony bázis miatt is mutat ekkora növekedést, – az előző év tavaszán még érvényben voltak a járványügyi korlátozások –, ugyanakkor van még hová fejlődni, mivel az ez évi, negyedik havi forgalom még 20 százalékkal alatta marad a 2019. áprilisi értéknek.
Ezzel együtt
impozáns bővülést mutat a külföldi vendégek száma és az általuk hazánkban eltöltött éjszakák mennyisége is, amely a vizsgált hónapban közel kilenc és félszeresére nőtt,
noha 35 százalékkal kisebb volt a járvány előtt mért szintnek. A külföldi turisták számában több mint tizenkétszeres növekedést mutatnak a havi statisztikák.
A KSH szerint
húsvétkor az áremelkedések ellenére a legtöbben (76 százalékos arányban) a szállodai kikapcsolódást választották,
de népszerűek voltak a panziók és a közösségi szálláshelyek is.
A szálláshelyek látogatóinak többsége a Balatont és a Budapest–Közép-Duna-vidéket választották, ahol a magyarok által eltöltött éjszakák mintegy ötödét regisztrálták – utóbbi desztináció a külföldről érkezett turisták számára is a legvonzóbbnak bizonyult.
Külföldről 313 ezer vendég érkezett húsvét környékén hazánkba, akik összesen 822 ezer vendégéjszakát töltöttek el az itteni szolgáltatóknál. A vendégéjszakák meghatározó számát, 84 százalékát a határon túlról érkezők a szállodákban töltötték el, amely több mint tizenegyszeres bővülést jelent 2021 áprilisához mérten.
Az árbevételeken is meglátszott az áprilisi forgalomnövekedés.
A szálláshelyeken
az összes bruttó árbevétel folyó áron közel nyolcszorosára, 38 milliárd forintra növekedett, amelyből a Széchenyi-pihenőkártyával éves összevetésben több mint tizenkét és félszer annyit, összességében 2,2 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.