Erős hozamemelkedés zajlott az elmúlt napokban az eurózóna országainak hosszabb lejáratú kötvényeinél, tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy normalizálódik a piac a negatív hozamok irracionális korszaka után. Az egyes országok kötvényei azonban nem egyformán reagálnak, hisz országonként eltérők az adósságszintek és az adósságtörlesztés képessége.
Görögország és Olaszország adósságállománya olyan magas, hogy bizonyos kamat-, illetve hozamszint fölött képtelenek lennének adósságaik törlesztésére, illetve túlzott terheket róna ez gazdaságukra. Ugyanakkor pont ezért emelkednek magasabbra állampapírhozamaik a többi országéhoz képest:
a befektetők az elvárt hozamban a fennálló kockázatot is érvényesíteni szeretnék.
A probléma régóta fennáll, de eddig az Európai Központi Bank (EKB) úgy kezelte a kérdést, hogy eszközvásárlási programjai során szükség esetén többet vásárolt ezen országok állampapírjaiból, alacsonyan tartva a hozamot. Most azonban a monetáris szigorítás részeként megszűnnek az eszközvásárlási programok, de a jegybank elnöke, Christine Lagarde már korábban jelezte, hogy ha feszültségek adódnak, akkor a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program során megvett kötvények közül a lejáró értékpapírok árát az adott ország kötvényébe fektetik.
Az elmúlt napokban az olasz tízéves állampapírok hozama négy százalék fölé emelkedett, így erősen elszakadt a mértékadó német papírokétól. Az EKB ezért szerdán rendkívüli ülést tartott, ahol az a döntés született, hogy egy új eszközt is létrehoznak a probléma kezelésére. A jegybank kormányzótanácsa megbízta a bank különböző bizottságait, hogy dolgozzák ki ennek részleteit. Az új eszköznél nyilván sok szempontot figyelembe kell venni, ezért lényegesen nehezebb megalkotni, mint egy eszközvásárlási programot.
Az EKB hangsúlyozta, hogy az eszköz célja
a monetáris politika transzmissziójának erősítése, vagyis az, hogy a piacon minél inkább úgy alakuljanak a hozamok, ahogy azt a jegybank monetáris politikája célozza.
Miután egy tizenkilenc (rövidesen húsz) tagú valutaövezetről van szól, az egyes tagállamok kötvényei értelemszerűen eltérően reagálhatnak, és az ebből adódó túlzott eltérések kezelésére új megközelítésre van szükség a jelenlegi időszakban, amikor a pénzügyi piacokat a járvány utóhatása, az orosz–ukrán háború és ezekhez kötődően a magas infláció megzavarja.
Az EKB döntését a piacok úgy értékelték, hogy az intézmény
elkötelezett a tagállamok államkötvény hozamainak megfelelő szinten tartására, a monetáris politika hatékonyságának növelésére, és így a tíz évvel ezelőttihez hasonló adósságválság megelőzésére.
A görög és olasz tízéves állampapírhozam ennek megfelelően a bejelentés után erősen csökkent: a görög 4,65-ről 4,25 százalékra, az olasz pedig 4,20-ról 3,95 százalékra.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Daniel Roland)
