Élesítik a német vészhelyzeti tervet

Nem kellene leállítani a legutolsó működő atomerőműveket, a szankciók nem árthatnak jobban Németországnak, mint az oroszoknak, Ukrajnát pedig nem támogathatja Európa a saját adósságának terhére – a gázhiány okozta német energiafélelmekkel párhuzamosan berlini kormánykörökből is hallani már racionális hangokat. De a Zöldek és a szocdemek nem akarják életben tartani a bezárásra ítélt atomerőműveket.

Lignite-fired power plant in North Rhine-Westphalia Fotó: FEDERICO GAMBARINI

Saskia Esken, a párt társelnöke kedden a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, az atomerőműveknek adott hosszabbítás teljesen értelmetlen.

Robert Habeck zöldpárti alkancellár júniusban jelentette be, hogy Németország a gázválság miatt az energiaügyi vészhelyzeti tervben rögzített három szakasz közül a másodikba lépett. A második fázis átmenetet jelent a „korai figyelmeztetéssel” felérő első, illetve a harmadik szakasz között; utóbbi már maga a vészhelyzet lenne, amikor az állam beavatkozhat az energiapiacba, átveheti az energetikai létesítmények felett az irányítást, és eldöntheti, mely fogyasztók kaphatnak gázt és mennyit.

A németek egy része úgy érzi, az ország időzített bombán ül: jelenleg karbantartási munkálatokat végeznek az Északi Áramlat 1 gázvezetéken, de sokan nem biztosak benne, hogy az oroszok egyáltalán újraindítják a szállítást, ha véget ér a szünet. Az Északi Áramlat 2 vezetéket a háborús hangulat miatt már üzembe sem helyezték.

Az oroszok késő tavasszal már csökkentették egyszer a gázmennyiséget, miközben az idősebb németek emlékeznek arra is, a Szovjetunió a hidegháború nehéz időszakában is az NSZK megbízható földgázszállítója volt.

Habeck keddi ausztriai látogatása során megállapodott ugyan osztrák partnerével abban, hogy a két ország együttműködik egy esetleges gázhiány kezelésében, ugyanakkor nem adta fel a német energiapolitika még Angela Merkel kancellársága idején megkezdett zöldfordulatának sarokpontjait. A „senkinek sem szabad megfagynia” alapelv Habeck szerint csak abban az esetben helyes, ha rövid távú ellátási zavarok következnek be.
„Jelenleg azonban nem ez a forgatókönyvünk, hanem egy esetlegesen hónapokig tartó ellátási megszakítással számolunk” – fogalmazott a Zöldek erős emberének számító alkancellár, akinek szavait a távirati iroda idézte. Mint mondta, megfagynia ilyen helyzetben sem kell senkinek, de a takarékossághoz a háztartásoknak is hozzá kellene járulniuk. Robert Golob, az új, baloldali szlovén miniszterelnök kedden Berlinben, Olaf Scholz kancellárral tárgyalva ennél is merészebb hangot ütött meg: szerinte nagy kihívás ugyan, de átvészelhető a tél orosz gáz nélkül.

A szabad demokraták – akiknek a pénzügyminiszteri a legfontosabb tárcájuk – az ukránok támogatásában sem lennének már bőkezűek. Christian Lindner FDP-tárcavezető lapértesülések szerint blokkolja az EU Kijevnek szánt kilencmilliárd eurós pénzügyi támogatását, és csak egymilliárd euró kifizetését hagyta jóvá. Lindner ellenzi, hogy a támogatás az európai adósság terhére történjék.

Borítókép: Magasfeszültségű áramezetékek Németországban (Fotó: FEDERICO GAMBARINI)