Az Európai Bizottság 2022. tavaszi előrejelzését övező számos negatív kockázat mára valósággá vált. Az ukrajnai orosz invázió tovább fokozta az energia- és élelmiszerárakra ható nyomást, amely a globális inflációt is felfelé hajtja, csökkentve a háztartások vásárlóerejét, és a korábban feltételezettnél gyorsabb monetáris politikai választ indokol. Az amerikai növekedés folyamatos lassulása tovább súlyosbítja Kína szigorú Covid-ellenes politikájának negatív gazdasági hatását.
A bizottsági előrejelzés szerint az EU gazdasága továbbra is különösen érzékeny az energiapiacok alakulására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális növekedés lassulása miatt pedig gyengül a külső kereslet.
A tavaly felfutó lendület és a korábban becsültnél némileg erősebb első negyedéves növekedés még várhatóan támogatja az idei növekedési ütemet, ennek ellenére az év hátralevő része – az ígéretes nyári idegenforgalmi szezon ellenére – várhatóan visszafogott lesz. A rugalmasan ellenálló munkaerőpiacnak, az infláció mérséklődésének, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatásnak és a még mindig nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vehet, de a 2022. tavaszi előrejelzésben vártnál lényegesen lassabb ütemben.
A rekordmagas infláció várhatóan csökken 2023-ban – áll a prognózisban.
A fogyasztói árak emelkedése idén júniusra rekordszintet ért el, mivel az energia- és élelmiszerárak folyamatosan növekedtek, az árnyomás pedig a szolgáltatások és más áruk tekintetében is jelentkezett. Az euróövezetben az éves alapon mért infláció 2022 második negyedévében jelentősen, a márciusi 7,4 százalékról júniusra 8,6 százalékos új rekordszintre nőtt. Az EU egészében az infláció a márciusi 7,8 százalékról májusra egy egész százalékponttal, 8,8 százalékra ugrott.
Az inflációs előrejelzést a tavaszi előrejelzéshez képest a most kiadott prognózisban jelentősen felfelé módosították. A második negyedévi erőteljes áremelkedésen felül az európai gázárak további emelkedése várható, amely a villamosenergia-árakon keresztül is érezteti majd a hatását a fogyasztóknál. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az éves alapon számított infláció 2022 harmadik negyedévében 8,4 százalékon tetőzik az euróövezetben, majd ezt követően csökkenni kezd, és 2023 utolsó negyedévében mind az euróövezetben, mind az EU egészében három százalék alá eshet.
A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések kockázatai nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az Európába irányuló gázellátásra gyakorolt hatásaitól. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést. A másodlagos hatások pedig a pénzügyi feltételek fokozottabb szigorításához vezethetnek, ami nemcsak a növekedést nehezítené, hanem a pénzügyi stabilitásra nézve is nagyobb kockázatot jelentene.
Továbbá nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy az EU-ban újra felerősödő világjárvány ismét zavarokat okoz a gazdaságban. Persze az is meglehet, hogy az olaj- és egyéb nyersanyagárak közelmúltbeli csökkenő tendenciái fokozódnak, ami a jelenleg vártnál gyorsabb inflációcsökkenést eredményezhet.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székháza (Fotó: Olivier Hoslet)
