A Mol megnyerte a Horvátországgal szemben indított, a washingtoni választott bíróság előtt zajló pert – írja a Vecernji list. A horvát lapnak több forrás is megerősítette az információt. A Vg.hu által szemlézett cikk szerint az ítélet alapján a magyar olajtársaság kamatokkal együtt 250-300 millió dollár – jelenlegi árfolyamon 100-120 milliárd forint – kártérítésre számíthat.
Ez lényegesen kevesebb annál az egymilliárd dolláros követelésnél, amelyet a Mol eredetileg támasztott a horvát kormánnyal szemben.
A Vecernji list értesülései szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) elutasította Horvátország korrupciós vádjait is, amely feltételezés szerint a Mol vesztegetéssel szerezte volna meg az irányítói jogokat az INA horvát olajtársaság felett. Az ügyben korábban Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték Horvátországban, a Mol vezetőjét, Hernádi Zsoltot pedig két év büntetésre ítélte a horvát igazságszolgáltatás. A Zágráb megyei bíróság első fokú elmarasztaló ítéletet tavaly októberben a helyi legfelsőbb bíróság is helyben hagyta, az ítélet ellen Hernádi a horvát alkotmánybírósághoz fordult.
A bíróság honlapján az ítélet és az indoklás szerda délelőtt még nem szerepelt, csupán az ítélethirdetés időpontja tegnapi, azaz július 5-i dátummal.
A Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján azt közölte:
nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai, az ítélet a kamatfizetést is figyelembe véve mintegy 236 millió dollár kártérítést ítélt meg a Mol részére.
Azt írták, a háromtagú tanács július 5-i ítéletében egyhangúan visszautasította Horvátország azon védekezését, hogy a 2009-es szerződések vesztegetés eredményeként jöttek volna létre. A Mol 2013-ban kezdeményezte az eljárást, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket.
Akárcsak a 2016-os bíróság, ez a nemzetközi bírói fórum is gyengének és ellenmondásokkal terheltnek minősítette a horvát büntetőeljárások koronatanújának történetét. Továbbá a bíróság kifejezte erős kételyét a tanú igazmondását és megbízhatóságát illetően úgy a választott bírósági, mint a zágrábi büntetőeljárásokban