A globális nehézségek, vagyis a koronavírus-járvány hatásai, valamint az orosz–ukrán háború kitörése ellenére is új csúcsot ért el a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon.
Az elmúlt harminc év egyik legnagyobb növekedését tükrözik az adatok: igaz ez mind az első, mind a második negyedévünkre is– mondta a VG-nek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Minden várakozást felülmúlt a foglalkoztatottság
A foglalkoztatottak növekedésének dinamikája minden várakozást felülmúlt – részletezte a szakértő. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, ha összevetjük minden év első negyedévét, az ideiben volt a harmadik legnagyobb növekedés 1992 óta. A második negyedévek közt pedig a negyedik legnagyobb volt a bővülés.
Szalai Piroska emlékeztetett:
az elmúlt hat hónapban, vagyis már a háború időszakában visszaesés helyett tehát kiugróan nőtt a munkavállalók száma.
Április és június között átlagosan 4,693 millió fő dolgozott, 74 ezer fővel többen, mint 2021 azonos időszakában. Az első negyedévben a több mint százezres növekedés háromnegyedét, a másodikban pedig a 74 ezres növekedés kétharmadát a nők adták – derül ki a VG cikkéből.
Az Európai Unió legjobbjai között vagyunk
A szakértő arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva Magyarország a legkedvezőbb foglalkoztatási adatokkal rendelkező tagállamok között van.
A 20–64 év közötti korcsoportban nálunk a legnagyobb egész Európai Unióban a teljes munkaidőben dolgozók aránya: kétszáz emberből nyolcvan dolgozik, több mint 76 ráadásul teljes munkaidőben.
A munkanélküliségi ráta a járvány előtti szint alá javult: a napokban kiadott júniusi Eurostat adatok alapján a negyedik helyen állunk a tagországok között Csehország, Lengyelország és Németország után.
Szalai Piroska megállapította, nem lett igazuk azoknak a szakértőknek, akik a járvány és a háború következményei, valamint a mintegy húszszázalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés miatt arra számítottak, hogy tömegesen veszítenék el az emberek a munkahelyüket.
