A Lengyel Gazdasági Intézet kimutatásai alapján az áremelkedések 66 százaléka az élelmiszereket és az energiát érinti. A számokból az is kiderül, hogy 2021 vége óta mostanáig 21,6 százalékkal nőttek az energiaárak a közép-európai országban, a szolgáltatások tizenkét, míg az ipari termékek árai tíz százalékkal emelkedtek. Egy év alatt pedig 36,8 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A Lengyel Nemzeti Bank (LNB) egyébként múlt év októbere óta tízszer emelt kamatot az infláció visszaszorítása érdekében.
Az irányadó alapkamat így 0,1 százalékról most már 6,5 százalékra nőtt, sőt Ludwik Kotecki lengyel közgazdász az alapkamat további emelésére számít szeptemberben – ismertette a B92 hírportál. Az utóbbi időben érkeztek jobb hírek is Varsóból. A statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint júliusban az éves infláció 15,5 százalék volt, akárcsak júniusban, tehát az elmúlt egy hónapban legalább nem emelkedett.
Szakértők szerint ha az augusztusi infláció is hasonló szinten alakul, elmaradhat a szeptemberi lengyel kamatemelés. Az LNB előrejelzései szerint ugyanakkor a jövő sem kecsegtet sok jóval. A következő év első negyedévében félszázalékos gazdasági visszaesés és 18,8 százalékos infláció jöhet. Ezek alapján pedig további drágulási hullám vár a lengyelekre – mondják a szakértők. A mostani áremelkedés teljesen szembemegy az elmúlt három évtizedben tapasztalt lengyel gazdasági fejlődéssel, amikor is folyamatosan bővült az ország gazdasága.
A kormány a kialakult helyzetért Oroszországot hibáztatja. A kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint a Kreml okolható az inflációért, mégpedig azért, mert az ukrajnai támadást követően korlátozta a gabonafélék és az energia exportját.
Lengyelország volt az egyik első ország, amely felé a Gazprom áprilisban felfüggesztette a gázszállítást, míg az ukrán gabonaexport blokádja az élelmiszerárak emelkedését gerjesztette – teszi hozzá a PiS.
Jaroslaw Kaczynski pártelnök szerint Varsó az infláció mindössze három-négy százalékáért felelős, a többit Vlagyimir Putyin orosz elnök idézte elő. Hozzátette: azok az ellenzéki vádak, amelyek szerint a kormányzó párt a hibás a gazdasági helyzetért, egyszerűen nem igazak. Egyes vélemények szerint ugyanakkor a kormány tehetett volna többet is az árak megfékezéséért.
Anthony Levitas, az amerikai Brown Egyetem szakértője úgy véli, hogy a Lengyel Nemzeti Bank nagyon lassan reagált az inflációra, amely már jóval az ukrajnai konfliktus előtt – a koronavírus-járvány idején – növekedni kezdett.
Rafal Benecki, az ING Bank varsói közgazdásza szerint az is problémát jelent, hogy a lengyel kormány pénzügy- és gazdaságpolitikája túlságosan ki van téve a külső hatásoknak, így nagyon nehéz helyi szinten tompítani az infláció mértékét.
A szakértő a mostani gazdasági fejlemények okát leginkább külső tényezőknek tulajdonítja, és hozzáteszi, a probléma az, hogy Lengyelországban mégis magasabb az infláció, mint a régióban vagy az eurózónában.
Borítókép: Gondot okoz az árak elszállása (Fotó: Europress/AFP)
