Nyelvvizsgamentesség, rezsi, kata: borúsak a nyelviskolák kilátásai

Már eddig is 20-30 százalékosra tehető a piacvesztés mértéke a VG-nek nyilatkozó nyelvvizsgaközpont-vezető szerint.

Csák János kulturális és innovációs miniszter napra pontosan egy hónappal ezelőtt jelentette be azt a kormánydöntést, amely szerint ezentúl a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy kötelezővé teszik-e a nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez – olvasható a VG.hu cikkében. 

A kabinet elhatározása érthetően nem aratott nagy sikert a nyelviskolák körében, hiszen potenciális diákoktól fosztja meg őket, akiknek a száma egyébként is csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi időszakban. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének az elnöke az Eduline oktatási portálnak nyilatkozva például nagyon rossz üzenetnek nevezte a változtatást, egyúttal arról is beszélt, hogy 

akár 40 százalékkal is drágábbak lehetnek a nyelvtanfolyamok.

Hasonlóan borúlátóan nyilatkozott a VG-nek a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, emlékeztetve: már a koronavírus-járvány is hatalmas – rengeteg munkával és rengeteg költséggel járó – átállást kívánt meg a nyelvtanárokat tízezres nagyságrendben foglalkoztató száz-kétszáz nagyobb nyelviskola részéről. Ezt követte a számukra szintén rossz hírt jelentő 2020-as és 2021-es nyelvvizsga-amnesztia, ami azzal járt, hogy a nyelvtudást igazoló okirat hiányában is kiadták a bent ragadt diplomákat. 

Az elmúlt években tehát a teljes magyar felnőttnyelv-oktatási szektor nagyon súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül, a piaci visszaesés mintegy 20-30 százalékosra tehető

– mondta Rozgonyi Zoltán.

Sok a kérdőjel a nyelvvizsgamentesség körül

Sajnos úgy tűnik – folytatta –, hogy a nehézségeknek nincs vége, hiszen ezen a nyáron újabb váratlan és kedvezőtlen bejelentések érték a nyelviskolákat, 

• kezdve a kata – rengeteg nyelvoktatót érintő – tulajdonképpeni megszüntetésétől
• a rezsicsökkentés szigorításán át
• egészen az egyetemi be- és kimeneti követelmények intézményi hatáskörbe adásáig.

Az előbbi az emelt szintű érettségi kötelező jellegének már megszellőztetett eltörlését, az utóbbi pedig az jelenti, hogy az egyetemek dönthetik el, hogy előírják-e a nyelvvizsga-bizonyítvány meglétét a diplomaszerzéshez. A szakmai egyesület elnöke ugyanakkor nem biztos abban, hogy ezen a téren hatalmas fordulat állna be, hiszen 

az az intézmény, amely úgy dönt, hogy megkönnyíti az oklevélkiadást, sokat veszíthet a presztízséből.

Rengeteg a bizonytalanság

A szakember, aki maga is egy nagy budapesti nyelvvizsgaközpontot vezet, a legnagyobb problémának a bizonytalanságot tartja. Valójában nem tudni, hogy miként alakulnak majd a nyelvvizsgaszabályok a felsőoktatásban, hiszen „feketén-fehéren senki sem mondta meg, hogyan változhatnak a kimeneti követelmények”. 

Azt sem tudni pontosan, mennyibe fog kerülni a tantermekben a fűtés és a villany, és hogy hogyan tudjuk majd kifizetni a javarészt óraadó vállalkozóként oktató nyelvtanárokat

– sorolta, hangsúlyozva, hogy egy sokmilliárdos gazdasági ágazatról van, nem pedig egy hímzőkörről.
Rozgonyi Zoltán az eddigi jelentkezések alapján úgy kalkulál, hogy inkább közép- és hosszú távon lehetnek negatív hatásai a felsorolt átalakításoknak, közvetve, rövid távon még nem várható számottevő változás. 

De amit mindenki feszülten vár, az az, hogy mire lesz szükség az egyetemi felvételihez és diplomához

– mondta.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)