A nyár vége minden évben kihívások elé állítja a szülőket az iskolakezdés során felmerülő többletkiadások miatt, ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik megfelelő oktatási eszközökhöz jussanak. A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderült, hogy
a válaszadók 62 százaléka szerint a ruházkodás és a cipővásárlás költségei a legjelentősebbek. Második helyen, 40 százalékban a taneszközök – füzetek, írószerek és tankönyvek – szerepeltek, míg a harmadik helyre az iskola utáni extra tevékenységek, például a sporttevékenységek és a különórák finanszírozásai kerültek 31 százalékkal.
Bár jellemzően a tanévkezdés jár az egyik legnagyobb kiadással az év során, a szülők még az iskolakezdést követően is extra költségeket fordítanak az oktatásra. A válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy év közben az iskolán kívüli plusztevékenységekre – szakkörök, különórák, tanfolyamok –, 36 százaléka pedig az informatikai eszközök vásárlására fordít nagyobb összeget. Évközi extra kiadásnak számít még a sportszerek és sportruházatok megvétele (23 százalék), valamint a lakhatás biztosítása kollégista gyermekeik számára (21 százalék).
A kutatás kitért arra is, hogy a megkérdezettek milyen forrásból tervezik finanszírozni a felmerülő pluszkiadásokat.
Az extra költségeket túlnyomórészt az aktuális havi bevételből (51 százalék) vagy kifejezetten az erre az időszakra félretett összegekből finanszírozzák a szülők (39 százalék), amelyre átlagosan négy és fél hónapig spórolnak.
A megtakarítás mellett megjelenik a banki hitel is mint finanszírozási forrás – hívja fel a figyelmet a Bankholding felmérése. A kutatásban részt vevők 15 százaléka vett már fel hitelt gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások fedezésére, közülük 10 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben is igénybe vegyen valamilyen hitelterméket. A lakosság 20 százaléka egyelőre még nem élt ezzel a lehetőséggel, de úgy gondolja, hogy a jövőben szükséges lehet a hitelfelvétel.
„A korábban már hitelt felvett válaszadók 43 százalékban személyi kölcsönt, 20 százalékban pedig hitelkártyát vettek igénybe gyermeknevelési költségek miatt, több mint kétharmaduk pedig kisebb, maximum 500 ezer forint értékig terjedő összegben gondolkozott” – számolt be róla Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. Hozzátette: „A kisebb kiadások finanszírozására a legjobb megoldást a személyi kölcsönök, illetve a hitelkártya konstrukciók olyan kedvező feltételű hitelterméket biztosít, amelyek azonnali megoldást jelenthetnek egy olyan időszakban, mint az iskolakezdés.”
A válaszadók 46 százalékban informatikai eszközök – tablet, számítógép, mobiltelefon – megvásárlására, 31 százalékban a hazai felsőoktatási költségek fedezésére, 28 százalékban pedig taneszközök finanszírozására vesznek fel leginkább hitelt.
Egyre népszerűbb a zsebpénz – a megkérdezettek majdnem háromnegyede ad gyermekének. Gyakoriságot tekintve a válaszadók 44 százaléka a heti, 20 százaléka pedig a havi zsebpénzt részesíti előnyben. Havi összeget tekintve a szülők 26 százaléka átlagosan 3–5 ezer forintot, 23 százalékuk 5–10 ezer forintot adnak, de a válaszadók 10 százaléka 10–20 ezer forintot ad gyermekének.
Az egyre népszerűbb kártyahasználat ellenére a zsebpénzt jelentős részben – 80 százalékban – készpénzben kapják a gyerekek. Ezt a gyermekek 69 százaléka étkezésre, 47 százalékuk szórakozásra, 21 százalékuk pedig ruházkodásra költi, közel egyharmaduk pedig rendszeresen félreteszi.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
