– Továbbra is lefelé mutató kockázatok uralják a világgazdasági kilátásokat, és egyes országok esetében jövőre várhatóan erősödik a recesszió. Azt azonban ma még korai túl korai lenne megmondani, hogy lesz-e kiterjedt, globális visszaesés – jelentette be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője. A Reuters összefoglalója szerint Gerry Rice újságíróknak úgy fogalmazott, hogy a továbbra is magas infláció, az ellátási láncok problémái és a szigorúbb pénzügyi piaci feltételek további lendületvesztésre utalnak a harmadik negyedévben, ugyanakkor nem közölt részleteket a nyár közepén kiadott, legutóbbi prognózisuk módosításáról. Az IMF júliusban 2022-ben 3,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,9 százalékra módosította a globális gazdasági növekedést. Az új prognózist a jövő hónapban teszik közzé.
A szóvivő megjegyezte: egyértelmű, hogy amit globális gazdasági lassulásként jellemeztünk, az csak fokozódott az elmúlt hetekben és hónapokban. A koronavírus-járvány miatti folyamatos korlátozás és ingatlanproblémák nehezítik a kínai gazdasági tevékenységet, miközben a dollár erősödése számos országra hatással volt.
A Világbank egyértelműen a globális recesszió kockázatának növekedését várja 2023-ban, mivel a központi bankok szerte a világon egyszerre emelik a kamatot a tartós infláció leküzdése érdekében. Nemzetközi viszonylatban a három legnagyobb gazdaság – az Egyesült Államok, Kína és az euróövezet – meredeken lassult, és még a következő évben a világgazdaságot érő mérsékelt negatív hatások is mélyíthetik a recessziót – áll a bank új tanulmányában.
A Reuters által közölt összefoglaló szerint a világgazdaság a recesszió utáni fellendülést követően 1970 óta a legmeredekebb lassulásban van, és a fogyasztói bizalom máris látványosabban esett, mint a korábbi globális recessziókat megelőző időszakban – jegyezték meg.
– A globális növekedés meredeken lassul, és valószínűleg ez folytatódik, ahogy egyre több ország esik recesszióba – mutatott rá David Malpass, a Világbank elnöke. Majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezek a tendenciák pusztító következményekkel járnak a feltörekvő piacokra és a fejlődő gazdaságokra nézve. A bank szerint a világszerte folyamatban lévő szinkronizált kamatemelések és a kapcsolódó szakpolitikai intézkedések valószínűleg a jövő évben is folytatódnak, de nem biztos, hogy elegendők ahhoz, hogy az inflációt a pandémia előtti szintre csökkentsék.
Hacsak az ellátási zavarok és a munkaerőpiaci nyomás nem csillapodnak, a globális maginflációs ráta (elsősorban az élelmiszer- és az energiaáraktól megtisztított mutató) 2023-ban öt százalék körül maradhat, ami közel kétszerese a világjárvány előtti ötéves átlagnak. A 2021-es átlaghoz képest egy további két százalékpontos kamatemelés és a pénzügyi piaci stressz a globális bruttó hazai termék (GDP) növekedését 0,5 százalékra lassítaná 2023-ban, ez egy főre számítva 0,4 százalékos zsugorodást jelentene, ami megfelelne a globális recesszió technikai definíciójának.
Malpass szerint a döntéshozóknak a fogyasztás csökkentéséről a termelés fellendítésére kellene összpontosítaniuk, ideértve a további beruházások generálására és a termelékenység növelésére irányuló erőfeszítéseket is – írja a Reuters.
Ayhan Kose, a Világbank alelnöke szerint a monetáris és fiskális politika közelmúltbeli szigorítása segít csökkenteni az inflációt, de ő is úgy ítéli meg, hogy az intézkedések erősen szinkron jellege súlyosbíthatja a helyzetet, és erősítheti a globális növekedés lassulását.
Borítókép: Az IMF és a Világbank 2022. tavaszi éves rendes közgyűlés óta sokat változtak a nemzetközi gazdasági körülmények (Fotó: Eva Hambach)
