– A kibontakozó globális válságtól Európa kaphatja a legnagyobb ütést – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Hortay Olivér, Századvég energetikai üzletágának vezetője. Jelezte: ma az országok többségének egyszerre két kihívást kell kezelnie. Egyrészt, a világjárvány utáni helyreállítás miatt a gazdaságok túlfűtötté váltak, másrészt globális energia- és nyersanyaghiány van. Így a gazdaságok működéséhez elengedhetetlenül szükséges alapanyagok ára elszabadult. Arra, hogy mi ilyenkor a teendő, a tankönyvi válasz a következő: egyfelől hűteni kell a gazdaságot, csökkentve ezzel a mesterségesen felduzzadt keresletet. Másfelől lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagmennyiség növekedjen, javítva a kínálatot.
– Fontos, hogy a két törekvést összehangoltan kell végezni, mert a kereslet túl gyors ütemű csökkentése, a nyersanyagkínálat elégtelen mértékű bővülése mellett katasztrofális következménnyel járhat. Ilyenkor ugyanis úgy csökken a jövedelem, hogy az árak továbbra is magasak maradnak, azaz a gazdaságpolitika mesterségesen löki a vállalatokat és a családokat kiszolgáltatott helyzetbe. Ez az oka annak, hogy mára a józanul gondolkodó országok többsége nagyobb hangsúlyt helyez az energiaválság kezelésére, mint a gazdaság hűtésére – magyarázta a szakértő.
India például nyíltan jelezte, hogy azért nem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz, mert az infláció letörését tartja fő prioritásnak, amihez szüksége van az olcsó energiára. Kína ugyanezt teszi, csak csöndben. Az Egyesült Államok pedig – jelentős politikai veszteségek árán – lényegében minden klímavédelmi törekvését elengedte, hogy kitermelési kapacitásait a lehető leggyorsabban megnövelhesse. Európa azonban éppen az ellenkezőjét teszi.
– A közösség az elmúlt évtizedekben leépítette saját kitermelési kapacitásait, így az igényének jelentős részét importból fedezi. Az energia drágulása egy pénzszivattyú, ami egyre több forrást szív ki az Európai Unióból az ellátó országok felé, ezért drámai ütemben megindult az euró leértékelődése – ismertette Hortay Olivér.
Azért, hogy a tendenciát tompítsa, az Európai Központi Bank kénytelen követni az amerikai jegybank kamatemeléseit, ami hűti a gazdaságot.
– Ezzel párhuzamosan azonban az unió nemhogy növelné az energiakínálatot, de az egyre szigorúbb szankciók bevezetésével és lebegtetésével önmaga idézi elő a hiányt, amely újabb áremelkedéshez vezet és a folyamat kezdődik elölről – hangsúlyozta az üzletágvezető.
Hortay Olivér szerint az elhibázott gazdaságpolitika következményei egyelőre beláthatatlanok, mert a történelem folyamán még soha, egyetlen ország sem viselkedett ennyire ellentétesen a saját érdekeivel.
– Ez azért bosszantó, mert a lejtmenet megállításához mindössze egyetlen dologra lenne szükség: az unió vezetőinek el kellene kezdeniük a közösségbe érkező energia- és nyersanyag mennyiségének növelésén dolgozni, annak szűkítése helyett. Ennek első lépését pedig a szankciók feloldása és a kereskedelmi konfliktus enyhítése jelentené – fogalmazott.
– Európának a moralizáló, ideológiavezérelt gazdaságpolitikáját észszerűre kell cserélnie. Az unió vezetőinek el kell kezdeniük a közösség érdekeit képviselni, mert enélkül Európára nagyon sötét hónapok várnak – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: EPA/Julien Warnand)
