A kávé akár el is tűnhet az életünkből
– többek között ezzel a sokkoló kijelentéssel kezdi videóját az Axióma. A szervezet a globális élelmiszerhiány okairól készített összefoglalást, amelyben bemutatják, hogy mely tényezők vezettek odáig, hogy az alapvető élelmiszerek piacán is előállhat a krízis. A videó arra is felhívja a figyelmet, hogy habár az élelmiszerhiány egy évek óta fennálló probléma, a jelenség mostanra bizonyos termékek esetében már szinte minden országot érint.
A szervezet a kávé példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan került veszélybe az alapélelmiszerek termelése és forgalmazása világszerte.
„Az ENSZ már 2017-ben 82 országot figyelmeztetett, hogy fokozottan tartalékolják az élelmiszerkészleteiket” – emlékeztet a videó. Utoljára negyven éve volt olyan szintű élelmiszerhiány, mint napjainkban, ugyanis 1980-ban csökkent a legalacsonyabb szintre a világ gabonakészlete. Akkor több országban éhséglázadásba kezdtek az emberek. Bár jelenleg még nem állt elő ehhez hasonló helyzet, azonban bizonyos élelmiszerek hiánycikké váltak az elmúlt hónapok, évek során.
Hogyan alakult ki élelmiszerhiány 2022-re?
Mostanra világszerte tapasztalható, hogy üresen állnak a bevásárlóközpontok egyes polcai. A jelenség mögött főként az orosz–ukrán háború, a műtrágya hiánya és a klímaváltozás állnak. Ráadásul mindezek előtt a koronavírus-járvány is megingatta a gazdaságot.
Az Axióma egy Melange kávé elkészítésén keresztül mutatja be az élelmiszerhiány kialakulásának okait. Ehhez a kávétípushoz ugyanis három dologra van szükség: mézre, kávéra és tejre, mára pedig mindhárom összetevő hiánycikké vált.
Virágmézből már tavaly is jelentős hiány volt a világban, a koronavírus-járvány miatt az országok korábban lekötötték a készleteket, a termék legnagyobb részét eladták. Idén pedig ez a trend folytatódik.
A kávéra főként a klímaváltozás volt hatással, a világ legnagyobb kávéexportőr országában, Brazíliában például az aszály miatt került veszélybe a teljes termés.
A tej eladása pedig a munkaerőhiány miatt került válságba. Egy angliai farmernek például negyvenezer liter teje ment kárba, mert nem talált fuvarozót, aki elvitte volna azt a feldolgozóba.
Ezt a helyzetet tetézi, hogy minden ország egy esetleges hiánytól vagy egy globális konfliktustól tartva tartalékolni kezdett, túl nagy mennyiséget halmozott fel, ez pedig problémát okoz az élelmiszerellátásban.
A háború hatása az élelmiszeriparra
Az orosz–ukrán háború következménye, hogy jelentősen csökkent az országok gabonaimportja.
Míg Ukrajna a háború közvetlen következményei, Oroszország a nyugati szankciók miatt nem tud kellő mennyiségű gabonát exportálni, így búzát sem. A két ország együttesen a világ búzaexportjának negyedét teszi ki. Búza hiányában pedig se kenyérfélét, se tésztafélét nem lehet előállítani.
