Amikor a varsói kormány márciusban kinyilvánította, hogy a lehető leghamarabb el akar szakadni az orosz nyersanyagoktól, és kapkodva különembargót vezetett be az orosz szénimportra (ismeretes, hogy ennek mi lett a következménye), általános volt a vélemény, hogy az orosz gáz hiányát megsínyli ugyan az ország, de a norvég földgázt szállító Baltic Pipe majd pótolja a kiesést. A földgázvezetéket a tervek szerint szeptember végén helyezik üzembe.
Teltek a hónapok, és a gázárak Európában az egekbe emelkedtek. Riadalmat keltett Piotr Wozniak, a Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) volt vezetője, korábbi gazdasági miniszter előrejelzése, mely szerint Lengyelországban hiány lesz gázból, mert a Baltic Pipe-on nem fog annyi érkezni, amennyi kielégítené a szükségletet.
Lengyelország tavaly rekordmennyiségű, 20 milliárd köbméter földgázt használt fel. A háború előtt még úgy kalkulált, hogy a felhasználás idén tovább nő, de a jelenlegi előrejelzések 2 milliárd köbméteres csökkenéssel számolnak. Ezt hivatalosan a gáz árával magyarázzák, de a visszaesés egy része valószínűleg az energiaigényes vállalatok tevékenységének korlátozásából vagy felfüggesztéséből ered, ami nagyon veszélyes jelzés az ország számára.
A legismertebb ilyen intézkedés, amely több ágazatra, főleg a mezőgazdaságra kihatással van, két műtrágyagyártó vállalat, a PKN Orlen olajcéghez tartozó Azoty és Anwil tevékenységének felfüggesztése volt (utóbbi ugyan – bizonyára politikai utasításra – később felújította a termelését). De más ágazatok is szenvednek a gázhiánytól: a Cerrad kerámiagyár két üzemének bezárására és 350 dolgozójának elbocsátására kényszerült, ráadásul fel kellett adnia egy tervezett beruházását, amelyre uniós támogatást kaphatott volna. Ez a pénz sajnos elveszett.
De ez csak a jéghegy csúcsa. Egy egész sor kisvállalkozás – köztük üveghuták, pékségek – sorsa az energia árától függ. A kormányzó párt képviselői eközben, ha az energiaárakról beszélnek, általában az egyéni fogyasztóknak címezik mondanivalójukat, teljesen megfeledkezve a védtelen, kiszolgáltatott kisvállalkozásokról.
Az Európai Uniónak a gázfogyasztás csökkentésére kiadott, augusztus 5-én életbe lépett rendelete értelmében a tagországoknak össze kellene állítaniuk azoknak a cégeknek a listáját, amelyek számára prioritás a gázellátás biztosítása, illetve azokét, amelyeket ettől megfosztani kényszerülnének. Varsó még elfogadása előtt bírálta a tervezetet, az illetékes lengyel miniszter, Anna Moskwa azt mondta, hogy Lengyelország ellenzi a fogyasztáscsökkentést, de egy ideje hallgatás van az ügyben. Tekintettel arra, hogy néhány hét múlva megkezdődik a fűtési szezon, már ki kellene dolgozni a megfelelő mechanizmusokat, de egyelőre semmi se történik az ügyben. Feltehetőleg nem akarják nyugtalanítani a választókat.
