Amikor a varsói kormány márciusban kinyilvánította, hogy a lehető leghamarabb el akar szakadni az orosz nyersanyagoktól, és kapkodva különembargót vezetett be az orosz szénimportra (ismeretes, hogy ennek mi lett a következménye), általános volt a vélemény, hogy az orosz gáz hiányát megsínyli ugyan az ország, de a norvég földgázt szállító Baltic Pipe majd pótolja a kiesést. A földgázvezetéket a tervek szerint szeptember végén helyezik üzembe.
Teltek a hónapok, és a gázárak Európában az egekbe emelkedtek. Riadalmat keltett Piotr Wozniak, a Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) volt vezetője, korábbi gazdasági miniszter előrejelzése, mely szerint Lengyelországban hiány lesz gázból, mert a Baltic Pipe-on nem fog annyi érkezni, amennyi kielégítené a szükségletet.
Lengyelország tavaly rekordmennyiségű, 20 milliárd köbméter földgázt használt fel. A háború előtt még úgy kalkulált, hogy a felhasználás idén tovább nő, de a jelenlegi előrejelzések 2 milliárd köbméteres csökkenéssel számolnak. Ezt hivatalosan a gáz árával magyarázzák, de a visszaesés egy része valószínűleg az energiaigényes vállalatok tevékenységének korlátozásából vagy felfüggesztéséből ered, ami nagyon veszélyes jelzés az ország számára.
A legismertebb ilyen intézkedés, amely több ágazatra, főleg a mezőgazdaságra kihatással van, két műtrágyagyártó vállalat, a PKN Orlen olajcéghez tartozó Azoty és Anwil tevékenységének felfüggesztése volt (utóbbi ugyan – bizonyára politikai utasításra – később felújította a termelését). De más ágazatok is szenvednek a gázhiánytól: a Cerrad kerámiagyár két üzemének bezárására és 350 dolgozójának elbocsátására kényszerült, ráadásul fel kellett adnia egy tervezett beruházását, amelyre uniós támogatást kaphatott volna. Ez a pénz sajnos elveszett.
De ez csak a jéghegy csúcsa. Egy egész sor kisvállalkozás – köztük üveghuták, pékségek – sorsa az energia árától függ. A kormányzó párt képviselői eközben, ha az energiaárakról beszélnek, általában az egyéni fogyasztóknak címezik mondanivalójukat, teljesen megfeledkezve a védtelen, kiszolgáltatott kisvállalkozásokról.
Az Európai Uniónak a gázfogyasztás csökkentésére kiadott, augusztus 5-én életbe lépett rendelete értelmében a tagországoknak össze kellene állítaniuk azoknak a cégeknek a listáját, amelyek számára prioritás a gázellátás biztosítása, illetve azokét, amelyeket ettől megfosztani kényszerülnének. Varsó még elfogadása előtt bírálta a tervezetet, az illetékes lengyel miniszter, Anna Moskwa azt mondta, hogy Lengyelország ellenzi a fogyasztáscsökkentést, de egy ideje hallgatás van az ügyben. Tekintettel arra, hogy néhány hét múlva megkezdődik a fűtési szezon, már ki kellene dolgozni a megfelelő mechanizmusokat, de egyelőre semmi se történik az ügyben. Feltehetőleg nem akarják nyugtalanítani a választókat.
A lengyel energiapolitika kétarcú. Varsó dacosan elutasította Moszkva követelését, hogy rubelben fizessen az orosz gázért (bár tény, hogy a szerződésben ilyen kitétel nem szerepelt), de most ugyanazt az orosz gázt Németországtól kapja a Jamal-gázvezetéken keresztül. Igaz, magasabb áron, mintha közvetlenül Oroszországtól venné meg.
Augusztus 26-án átadták a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezetéket, amelyen átalakított amerikai cseppfolyós gáz (LNG) és norvég földgáz érkezhet a régióba. Mateusz Morawiecki miniszterelnök az utóbbi időben olyan nyilatkozatokat tesz, hogy Magyarországgal helyre kell állítani a korábbi jó kapcsolatokat. Nem zárható ki, hogy emögött az a megfontolás húzódik meg, hogy Lengyelországot a szlovák interkonnektoron keresztül látnák el orosz földgázzal – ezúttal nem Németország, hanem Magyarország felől, amelynek elegendő tartaléka van. Nem tudható, hogy ez reális lehetőség-e, illetve hogy a Gazprom hozzájárulna-e a „kék fűtőanyag” átadásához.
A Baltic Pipe, amely varsói remények szerint megmentené Lengyelországot, csak jövőre éri el teljes kapacitását, évi 10 milliárd köbmétert. Varsó a már aláírt szerződésben ennek kevesebb mint felét kötötte le. A dán Oersted vállalat, amellyel a PGNiG szintén szerződést kötött az Északi-tenger Dániához tartozó részén kitermelt földgáz vásárlásáról, egyéves késést jelzett előre.
Az elmúlt napokban jelent meg az az értesülés, hogy a PGNiG három új szerződést írt alá földgáz szállításáról az új vezetéken, köztük egyet a francia Total olaj- és gázipari társasággal. Nem ismeretes azonban, hogy mekkora mennyiségről szól a szerződés, és főleg hogy milyen áron. Úgy tűnik, hogy ezek „mentőszerződések”, amelyek legalább átmenetileg megóvnák az országot a gázhiánytól – írja a lap. Kiderülhet azonban, hogy bár földgáz lesz, az ára „agyonüti” azokat a cégeket, amelyeket nem véd az egyéni fogyasztókra és a stratégiai közhasznú intézményekre (például iskolák, kórházak, óvodák) vonatkozó tarifarendelet, melynek értelmében az állami költségvetés fedezi az áremelkedést.
A katasztrófa elkerülhetetlennek tűnik, látványos cégfelszámolások sora várható legkésőbb a jövő év első három hónapjában. Az energiaigényes vállalatoknak semmi esélyük, hacsak a kormány nem nyújt mentőövet számukra. Adam Abramowicz, a kis- és közepes vállalkozók szóvivője a miniszterelnökhöz fordult, kérve, hogy terjesszék ki az ágazatra a tarifavédelmet. Ezeknek a kis cégeknek ugyanis nincsenek tartalékaik, mint a nagyvállalatoknak. Az ügyben egyelőre hallgatás van.
Az orosz gáztól történt meggondolatlan elszakadásnak súlyos következményei lesznek Lengyelország számára – állapítja meg a lengyel hetilap cikkének szerzője, Lukasz Warzecha. Ezt tükrözi Lengyelország legutóbbi besorolása a Beszerzési Menedzser Index (BMI) szerint, amelyet általánosan jó mutatónak tekintenek egy ország gazdaságának várható állapota szempontjából. Az augusztusi mutató szerint a lengyel BMI mindössze 40,9 százalékpontot tett ki, ráadásul negatív tendenciával, ami az ország történetének egyik eddigi legrosszabb eredménye. Júliusban ez a mutató még 42,1 százalékpont volt. Világviszonylatban a három legjobban teljesítő ország India (56,2), Svájc (56,4) és az első helyen álló Magyarország (57,8) volt, amely továbbra is orosz földgázt használ.
Borítókép: Rengeteg kisvállalkozás sorsa függ az energia árától (Fotó: AFP)
