Hamarosan zöld jelzést kaphat a közös agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai terve. Úgy tudjuk, hogy a következő időszak agrár-vidékfejlesztési forrásainak felhasználását célzó stratégiát formálisan az ősz elején hagyhatja jóvá az Európai Bizottság. Az elmúlt hónapokban gőzerővel folyt a munka a múlt év végén benyújtott stratégiai tervvel összefüggésben, a bizottság és az agrártárca szakemberei szinte napi rendszerességgel egyeztettek a vitás kérdésekről.
– Az elmúlt hónapokban a bizottsággal intenzív tárgyalásokat folytattunk, azért küzdöttünk, hogy magyar érdekeket minél nagyobb mértékben érvényesíteni tudjuk. Úgy gondolom, hogy elértük a célunkat, és a legtöbb kérdésben sikerült megállapodnunk – hívta fel a figyelmet Nagy István.
Az agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: Brüsszelből már tavasszal megérkeztek a stratégiai tervvel kapcsolatos észrevételek. Ezek egy része ambíciószintet érintő, más része tartalmi vagy technikai jellegű javaslat volt. A miniszter tájékoztatása szerint a bizottság elsősorban a zöld ambíciószint növelését, a természeti erőforrások megőrzése és az éghajlat-politikai célok elérése érdekében tervezett intézkedések erősítését kérte a magyar agrárkormányzattól.
– A stratégiai terv készítése során arra törekedtünk, hogy egyensúlyt biztosítsunk a versenyképességi és a környezeti fenntarthatósági célok között. Ennek jelentőségét a mostani kihívásokkal teli helyzet is alátámasztja, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság és a termelés gazdasági és pénzügyi fenntarthatósága – fogalmazott Nagy István.
Ahogyan arról lapunk többször is beszámolt, a 2023 január elsején kezdődő új, európai uniós finanszírozási ciklus forrásainak felhasználását célzó stratégiai tervet az agrártárca a múlt év végén, egészen pontosan december 30-án nyújtotta be, a dokumentum előkészítését pedig precedens nélküli összefogás és közös munka előzte meg. A tervezet a termelők, érdekképviseleti szervezetek, kutatóintézetek, valamint a végrehajtásért felelős kifizető ügynökség és az Agrárminisztérium együttes erőfeszítései eredményeként állt össze. A program egyrészről válaszol a XXI. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való élre kerüléshez.
