Szükséges a szorosabb összefogás

Jól látszik, hogy az energiahordozókat érintő szankciók és az ebből fakadó áremelkedések a visegrádi térséget is rosszul érintik. Ezért is nyilatkozott úgy a szlovák miniszterelnök, hogy a drágulás padlóra küldi országa gazdaságát – mondta lapunknak Szakáli István Loránd, a Századvég Alapítvány Közép-Európa Intézet vezető elemzője. Jelezte: eljött az ideje az eddiginél sokkal pragmatikusabb együttműködésnek. Ha túl leszünk a háborún és véget ér az elhibázott szankciós politika, akkor ez a térség új erőre kaphat, és gazdasági értelemben akár az eddiginél is sikeresebb lehet.

2021.05.19. Budapest Szakáli István Loránd Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Andras Eberling

– Ezt követően robbant ki az orosz–ukrán háború, amely speciális geopolitikai helyzetben találta ezeket az országokat. A négy államból három közvetlen szomszédja Ukrajnának. Ez egyértelműen negatívan hat a beruházási hajlandóságra. A befektetők óvatosabbak azokkal az országokkal, amelyek közel vannak egy háborús konflik­tushoz. A közelség az inflációs folyamatokat is befolyásolja, nem véletlen, hogy a balti országokban a pénzromlás mértéke a húsz százalékot is meghaladta – magyarázta a szakértő.

A közgazdász a brüsszeli ­szankciós politika visszásságára is felhívta a figyelmet. Szerinte jól látszik, hogy az energiahordozókat érintő intézkedések és az ebből fakadó áremelkedések az egész térséget rosszul érintik. Ezért is nyilatkozott úgy a szlovák miniszterelnök, hogy a drágulás padlóra küldi az ország gazdaságát. Jelezte: amennyiben a szankciós politika terén nem történik változás és maradnak a magas energiaárak, akár az energiaszolgáltató szektor államosítása is elképzelhető.

– Az idei első féléves adatok azt mutatták, hogy a visegrádi országok jobban ellenálltak a válságnak, mint az uniós átlag. Ez elsősorban Magyarországra és Lengyelországra igaz. Valószínűleg az idén még érvényes lesz az az állítás, hogy ez a térség a motorja az európai gazdasági növekedésnek. A jövő évvel kapcsolatban azonban már nagyon sok a bizonytalanság és a lefelé mutató kockázat – mondta Szakáli István Loránd.

Gondot jelent, hogy Lengyelország kivételével a három másik országnak rendkívül nyitott a gazdasága. Nagy a függés Németország teljesítményétől, a németek pedig jelentős mértékben függnek az orosz gáztól. Ha Németország recesszióba kerül, akkor annak hatása a visegrádi országokban is jelentkezik.

A vezető elemző végezetül elmondta, hogy a visegrádi országok az eddigieknél sokkal szorosabbra is fűzhetnék a gazdasági kapcsolataikat. A felzárkózás ugyanis egymástól függetlenül ment végbe.

– A globális gazdaság átrendeződése új helyzetet teremt, ez lehetőséget is nyújt a térségnek. A visegrádi országok gazdaságait érdemes integrálni, a közlekedési infrastruktúra és az energetikai rendszerek szorosabb és átfogóbb összekötése hozzájárulna a piaci kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez is. Eljött az ideje az eddiginél sokkal pragmatikusabb együttműködésnek. Ha túl leszünk a háborún és véget ér az elhibázott szankciós politika, akkor ez a térség új erőre kaphat, és gazdasági értelemben akár az eddiginél is sikeresebb lehet – tette hozzá Szakáli István Lóránd.

Borítókép: Szakáli István Loránd, a Századvég Alapítvány Közép-Európa Intézet vezető elemzője (Fotó: Éberling András)