Elképesztő különbség van az agrártermékek termelői ára és a bolti árak között. Ez egy olasz gazdaszervezetnek is szemet szúrt, amely szerint egyes áruk a termelőknek kifizetett összeg többszöröséért kerülnek a fogyasztókhoz. A FruitVeb honlapján eléhető cikk tanúsága szerint az olasz mezőgazdasági termelők szövetsége (CIA-Agricoltori) összehasonlította a termelői és olasz szupermarketek polcain feltüntetett fogyasztói árakat. A szervezet által publikált kimutatás szerint a fogyasztói árban a termelőknek kifizetett összeg sok esetben a húszszázalékos arányt sem éri el.
Az olasz gazdaszervezet számításai szerint a csemegeszőlőért például a termelői ár több mint hétszeresét kérik a kiskereskedők, míg az alma öt és félszeres áron kerül a polcokra.
Itthon is jelentős a különbség
Bár hazánkban nem ennyire rossz a helyzet, a zöldség- és gyümölcstermelők szerint a kereskedőkkel folytatott árharc valóban nagyon feszes itthon is. Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ korábbi elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője szerint a napi és a heti áras termékek esetében a legnagyobb a probléma. Míg a tejtermékekre és a húsárukra negyedéves szerződéseket kötnek a beszállítók, a zöldség-gyümölcs piacot napi, illetve heti alkuk jellemzik, ami rendkívül ingadozóvá teszi az árakat is.
– Az áruházláncok sok esetben a zöldségek és a gyümölcsök árával próbálnak játszani. Ami jobban megy, azt magasabb áron kínálják, míg a lassabban fogyó árut olcsóbban adják – emelte ki a szakember.
Azt azonban megjegyezte, hogy az akciók esetében a gyorsan romló áruknál van együttműködés a beszállító és az áruházlánc között. Gyakran előfordul, hogy a boltok hajlandók kisebb árréssel dolgozni egy-egy szezonális terméket érintően. Egyfajta vevőcsalogatóként használják ezeket a termékeket, ezért számos esetben termelői áron teszik ki polcaikra. Tényleges veszteség így sem éri a kereskedőt, amit elveszít a réven, azt a vámon visszanyeri, hiszen az akció révén rengeteg vevőt vonz az áruházba.
A termelők is figyelik az árrést
Ledó Ferenc szerint azonban ez csak az akciókra vonatkozik, a normál áras termékeknél becslései szerint a kiskereskedelmi árrés 35 és 150 százalék között mozog. – Számításaink szerint az éves árrés a zöldség-gyümölcsök esetében 55-60 százalék között lehet átlagosan – mondta el lapunknak a szakember. A kiskereskedői árrés alakulását egyébként a termelők is figyelik, Szentes környékén például gyakran megkeresik a paprikát a boltban a termelők, és látják, hogy mekkora különbség van a nekik kifizetett átvételi ár és a bolti ár között.
Ledó Ferenc szerint azonban nem lehet ilyen egyszerű egyenlettel megoldani a problémát. A boltokban ugyanis már a 27 százalékos áfával terhelt árakkal találkozhatnak a vásárlók, míg a gazdáknak kifizetett összeg a nettó termelői árból és a 12 százalékos kompenzációból tevődik össze.
A vásárló mondja ki a végső ítéletet
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OSZK) főtitkára szerint az olasz példával ellentétben itthon szó sincs arról, hogy a kiskereskedők többszörös áron kínálnák az árut, ezt egyébként a vásárlóik megőrzése miatt sem tehetik meg. A magyar vásárlóközönség ugyanis nagyon árérzékeny, ha egy-egy üzletlánc túl magas áron kínál egy terméket, a fogyasztás azonnal csökkenni kezd.
– Korábban 25 százalékos árrés volt jellemző a hazai kiskereskedelemre, a pandémia és a háború okozta válságos helyzetben azonban ez megváltozott – húzta alá lapunknak adott nyilatkozatában a főtitkár. Vámos György szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban meredek emelkedésnek indult a termékek beszállítói ára, az áruházak ezért több esetben is rákényszerültek arra, hogy a forgalmuk szinten tartása érdekében csökkentsék az árrésüket.
– Az áruházak kettős szorításban vannak, a beszállítók eszeveszett tempóban emelik az árakat – hiszen az ő költségeik is gyorsan emelkednek –, a vásárlók azonban nem hajlandók lenyelni a gyors ütemű drágulást. Az áruházaknak ezért mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – fogalmazott a szakember.
Azt az OKSZ főtitkára is elismerte, hogy bizonyosan vannak olyan kísérletek, amikor a kiskereskedők egy-egy alacsonyabb áron tartott terméken vesztett nyereséget igyekeznek más termékek árán behozni, a szakember szerint azonban ezekre a próbálkozásokra a vásárlók gyorsan ráéreznek.
További drágulást várnak a fogyasztók. Az élelmiszerek jelentős drágulásától tartanak a magyarok, az Edenred Food Barométer felmérésében részt vevők szerint az emelkedő árak lesznek legnagyobb hatással a mindennapi életükre. A kutatás eredményei szerint az emberek többsége tisztában van a gazdasági helyzettel, érzékeli a növekvő élelmiszer-inflációt, és az emelkedő rezsiköltségek is egyre nagyobb terhet jelentenek számukra. A kutatás szerint a válaszadók 91,4 százaléka számol az élelmiszerárak további emelkedésével, 90,3 százalékuk ugyanezt várja a rezsiköltségek esetén, az utazási kiadásaiknál pedig 74,7 százaléknyian tartanak további növekedéstől. A kutatás résztvevőinek többsége ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja az egészséges étkezést. A válaszadók 78,4 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus-járvány óta kardinális kérdéssé vált számára az egészséges étkezés, 82 százalékuk azt tervezi, a jövőben még jobban odafigyel majd a minőségi táplálkozásra.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
