Árvita a zöldség-gyümölcs piacon

Az olasz termelők arra panaszkodnak, hogy a kiskereskedők többszörös árréssel viszik piacra a zöldségeket és a gyümölcsöket. Hazai viszonylatban nem ilyen rossz a helyzet, de a szakemberek szerint itthon is sok esetben hektikusan mozognak az árak. A kereskedők szövetsége szerint a háború kitörése óta kettős szorításban vannak az üzletláncok, a vásárlóik megőrzése érdekében pedig az árrésük egy részéről is hajlandók lemondani.

A termelők is figyelik az árrést

Ledó Ferenc szerint azonban ez csak az akciókra vonatkozik, a normál áras termékeknél becslései szerint a kiskereskedelmi árrés 35 és 150 százalék között mozog. – Számításaink szerint az éves árrés a zöldség-gyümölcsök esetében 55-60 százalék között lehet átlagosan – mondta el lapunknak a szakember. A kiskereskedői árrés alakulását egyébként a termelők is figyelik, Szentes környékén például gyakran megkeresik a paprikát a boltban a termelők, és látják, hogy mekkora különbség van a nekik kifizetett átvételi ár és a bolti ár között. 

A kereskedők az élelmiszerfogyasztás visszaesésére számítanak. Fotó: Havran Zoltán

Ledó Ferenc szerint azonban nem lehet ilyen egyszerű egyenlettel megoldani a problémát. A boltokban ugyanis már a 27 százalékos áfával terhelt árakkal találkozhatnak a vásárlók, míg a gazdáknak kifizetett összeg a nettó termelői árból és a 12 százalékos kompenzációból tevődik össze.

 

A vásárló mondja ki a végső ítéletet

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OSZK) főtitkára szerint az olasz példával ellentétben itthon szó sincs arról, hogy a kiskereskedők többszörös áron kínálnák az árut, ezt egyébként a vásárlóik megőrzése miatt sem tehetik meg. A magyar vásárlóközönség ugyanis nagyon árérzékeny, ha egy-egy üzletlánc túl magas áron kínál egy terméket, a fogyasztás azonnal csökkenni kezd. 

– Korábban 25 százalékos árrés volt jellemző a hazai kiskereskedelemre, a pandémia és a háború okozta válságos helyzetben azonban ez megváltozott – húzta alá lapunknak adott nyilatkozatában a főtitkár. Vámos György szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta eltelt időszakban meredek emelkedésnek indult a termékek beszállítói ára, az áruházak ezért több esetben is rákényszerültek arra, hogy a forgalmuk szinten tartása érdekében csökkentsék az árrésüket. 

– Az áruházak kettős szorításban vannak, a beszállítók eszeveszett tempóban emelik az árakat – hiszen az ő költségeik is gyorsan emelkednek –, a vásárlók azonban nem hajlandók lenyelni a gyors ütemű drágulást. Az áruházaknak ezért mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – fogalmazott a szakember.

 Azt az OKSZ főtitkára is elismerte, hogy bizonyosan vannak olyan kísérletek, amikor a kiskereskedők egy-egy alacsonyabb áron tartott terméken vesztett nyereséget igyekeznek más termékek árán behozni, a szakember szerint azonban ezekre a próbálkozásokra a vásárlók gyorsan ráéreznek.

További drágulást várnak a fogyasztók. Az élelmiszerek jelentős drágulásától tartanak a magyarok, az Edenred Food Barométer felmérésében részt vevők szerint az emelkedő árak lesznek legnagyobb hatással a mindennapi életükre. A kutatás eredményei szerint az emberek többsége tisztában van a gazdasági helyzettel, érzékeli a növekvő élelmiszer-inflációt, és az emelkedő rezsiköltségek is egyre nagyobb terhet jelentenek számukra. A kutatás szerint a válaszadók 91,4 százaléka számol az élelmiszerárak további emelkedésével, 90,3 százalékuk ugyanezt várja a rezsiköltségek esetén, az utazási kiadásaiknál pedig 74,7 százaléknyian tartanak további növekedéstől. A kutatás résztvevőinek többsége ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja az egészséges étkezést. A válaszadók 78,4 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus-járvány óta kardinális kérdéssé vált számára az egészséges étkezés, 82 százalékuk azt tervezi, a jövőben még jobban odafigyel majd a minőségi táplálkozásra. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)