A bankot nehezen tudják, így az ügyfeleket támadják a csalók

A bankok, biztosítók, pénztárak, tőkepiaci szereplők megküzdenek a mai kihívásokkal, ellenálló képességük erős – erről beszélt többek között Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke a Magyar Nemzetnek. Véleménye szerint a Falcon-ügy és a szaporodó digitálisadathalász-esetek azt jelzik: az erőiket egyesítő hatóságok mellett az ügyfeleknek is tudatosan védekezniük kell az érzelmi zsarolásra játszó bűnözők ellen. Elmondta azt is, hogy a volt sberbankos betétekből bő kétszázmilliárd forintnyi összeg már a betéteseknél van. 

Fotó: EGRESSY ORSOLYA

– November elején négy hatóság és a bankok részvételével KiberPajzs néven oktatási-kommunikációs összefogást indítottak a pénzügyi digitális fogyasztóvédelem érdekében. Ilyen nagy már a baj? Bűnözők támadják a bankokat?

– A magyar bankok informatikai rendszereit nemzetközi szinten a legbiztonságosabbak között tartják számon. A digitális csalók – akik most az elektronikus eszközök térhódításával és az otthoni képernyős munkák térhódítása miatt kaptak erőre – épp ezért a „hátsó kapun”, az ügyfelek érzelmeire hatva, pszichikai nyomásgyakorlással, az ő belépési adataikat kicsalva érnek el sikereket. Ezek aránya az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt, ezért volt szükség arra, hogy egyesítsük erőinket az ügyfelekért. A KiberPajzs kampányban „hétköznapi hősök” segítségével mutatjuk majd be a következő hónapokban számtalan kommunikációs csatornán, hogy hogyan védhetők ki a konkrét támadások, és kik segíthetnek az ügyfeleknek ebben.

– Mennyire ugrott meg az adathalász célú kibertámadások száma?

– A bankszámlás átutalásoknál 2019-ben még száz alatti sikeres visszaélést láttunk, tavaly már mintegy 2500-at, és sajnos meredeken nő a trend. 2020 első negyedévében 15 ezer kártyás csalást regisztráltak, tavaly ilyenkor viszont már 20 ezret. Az MNB ügyfélszolgálatán október–novemberben megnégyszereződtek az adathalászat miatti ügyfélpanaszok és hasonló a helyzet a pénzügyi békéltetőinknél is.

– Ezek alapján mit látnak, most melyek a leginkább elterjedt elkövetési módok?

– A leggyakoribb típus, amikor a bűnözők a bank nevében telefonálnak véletlenszerűen kiválasztott ügyfeleknek. Azt állítják, hogy gyanús utalásokat, bankkártyás vásárlásokat látnak náluk, s „biztonságba helyeznék” az ügyfél pénzét. „További adategyeztetésre” vagy „netbanki letiltásra” hivatkozva kicsalják tőlük PIN-kódjukat, netbanki azonosítójukat, kártya- és bankszámlaszámukat vagy éppen távoli hozzáférést biztosító szoftvert telepíttetnek a gépükre. Ezekkel érik el megtakarításaikat, sőt egyes esetekben már személyi kölcsönt is felvesznek a nevükben.

A másik módszer, amikor az ügyfél egy internetes portálon kínálja eladásra áruját. A vevőként jelentkező csalók állításuk szerint csomagküldő szolgálaton keresztül fizetnének, amihez az eladónak – netbanki azonosítóinak megadásával – fizetési kérelmet kell indítani feléjük. Persze a bűnözők által küldött csomagküldős honlap és a banki linkek sem valósak, az ügyfél itt is nekik adja meg adatait. Más csalók „vírusirtó” programok – valójában az adatainkat kifürkésző kémszoftverek – telepítésére veszik rá az ügyfeleket, ismét mások pedig a böngészőprogramokból elérhető hamis banki oldalak révén szereznék meg adataikat.

– Hogyan védekezzünk?

– Bankunk sem telefonon, sem másképp nem kéri el bizalmas azonosítóinkat. 

Ott dől el minden, hogy – bármilyen sürgetéssel, érzelmi zsarolással próbálkoznak – azokat ne adjuk ki!

Emellett ne megkapott linkekről nyissuk meg bankunk honlapját, hanem mi gépeljük be, s mi hívjuk fel bankunk ügyfélszolgálatát, ha bizonytalanok vagyunk, hogy tényleg baj van-e a kártyánkkal. Ha pedig áldozattá váltunk, azonnal tiltassuk le a hitelintézetnél a kártyánkat, zároltassuk a számlánkat.

– A digitális bűnözők mellett mozgolódnak a hagyományos eszközökkel dolgozók is. Pár napja a rendőrséggel együtt csaptak le a Falcon-csoportra: nagyon úgy tűnik, hogy piramisjátékról van szó, aminek legalább 4-5 ezer ügyfél bedőlhetett. Ők hogy tudták volna kikerülni ezt a csapdát?

– Mindig gyanakodjunk, ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen! Másrészt előzetesen nagyon fontos ellenőrizni a jegybank honlapján, ügyfélszolgálatán vagy a megyeszékhelyek Pénzügyi Navigátor tanácsadóinál, hogy a befektetést kínáló cég rendelkezik-e az MNB engedélyével, mert anélkül nem is működhet.

A Falconnál jellemzően 3 hónap alatt 100 százalékos garantált hozamot ígértek „utalványaikra”, amit lehetetlen kitermelni. Ráadásul persze semmiféle működési jogosítványuk sem volt. 

A piramisjáték – mert jelenlegi bizonyítékaink szerint nem látunk a cégeknél valós gazdasági tevékenységet – még kiépülőben volt a Falconnál. Így az újonnan belépők befizetett összegeiből jellemzően még ki tudták fizetni a korábbi befektetőknek az esedékes tartozásokat. A résztvevők többsége így még nem feltétlenül érzi magát károsultnak. Sokan azért mentek oda, mert egy bizalmas ismerőstől, rokontól kapták a tippet. Mások először kisebb összegeket kockáztattak, s amikor azt kamatostul visszakapták, bedőltek a hamis sztorinak. A rendszerbe ugyanakkor az irreális mértékű garantált hozam és az érdemi gazdasági tevékenység hiánya okán eleve kódolva volt az összeomlás.

– A falconosok visszakaphatják a pénzüket? Mi garantálja, hogy nem épül tovább a piramis?

– A nyomozó kollégákkal nemcsak nagyon korán tudtunk beavatkozni, de – a cégcsoport számos bankszámlájának zárolásával – az MNB korábbi hasonló ügyeihez képest rekordösszeget, mintegy kétmilliárd forintnyi ügyfélpénzt biztonságba is tudtunk helyezni. A zárolt pénzeket átadjuk a rendőrségnek. 

Nagyon fontos, hogy a pénzéhez a büntetőeljárás végén csak az a befektető juthat hozzá, aki jelentkezik a nyomozást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságnál és bejelenti polgári jogi igényét.

A piramis további épülésének megakadályozása érdekében az MNB azonnali eltiltással és – a 2022 januárjától rendelkezésére álló intézkedést történetében először alkalmazva – honlapblokkolással is élt, és erről a nyilvánosságot is tájékoztatta.

– Az MNB az egyetlen jegybank Európában, amelyiknek törvényi mandátuma van a fenntarthatóság erősítésére. Gazdasági válság, súlyos nemzetközi inflációs helyzet idején azonban gondolom, muszáj lassítani a zöldtörekvésekkel…

– Nem, szerintem a válság egyúttal lehetőség is a zöldváltozások elindítására. Egy példa: hazánk magas energiafüggősége nemzetgazdasági kockázatokat rejt, így az importföldgáz-felhasználásunk csökkentése a következő évek egyik legfontosabb feladata. Ha ezt végrehajtanánk, az egyszerre javíthatná az ország makrogazdasági mutatóit (például folyó fizetési mérleg), segíthetné az árstabilitást és a zöldátállást.

A földgáz egyik fő felhasználási területe a lakossági és ipari ingatlanokhoz kötődik, így kritikus tényezővé válnak az épületfelújítások. Ezeket segíthetnék a ma még csak vállalati felhasználóknál ismert ESCO-konstrukciók – azaz energiahatékonysági szolgáltató cégek segítségével az energiaköltségek mérséklésének – szélesebb elterjedése, vagy a felújítási hitelkockázatot csökkentő zöldgaranciák megjelenése. 

– Milyen jegybanki eszközeik vannak „válságidőben” a fenntarthatóság erősítésére?

– Számos projektünk zajlik a mostani szigorú monetáris kondíciók adta mozgástérben is. Tőkekövetelmény-kedvezményprogramjainkhoz a jogosult bankok 90 százaléka már csatlakozott, amelyek 2022 június végéig 334 milliárd forintnyi zöldfinanszírozást nyújtottak a vállalatoknak és a lakosságnak. Bár a kedvezményprogram 2024-ben elvileg véget érne, most tekintjük át a programok újrahangolásának, meghosszabbításának lehetőségét. Zajlik a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos pénzügyi kockázatokat felmérő projektünk az OECD-vel és az Európai Bizottsággal. A nyáron megjelent, hitelintézeteknek szóló zöldajánlás mintájára pedig további szektoroknak adunk majd fenntarthatósági iránymutatást.

– Sok lakossági zöld pénzügyi termék van már?

– Itthon már elérhető olyan lakáshitel, személyi kölcsön, amelyeknél a bank kamat- vagy egyéb kedvezményeket ad, ha az ügyfél zöldcélokra igényli azt. Ez teljesen logikus a hitelintézetektől, hiszen egy jól szigetelt és/vagy kisebb energiafelhasználású lakás tulajdonosának például több pénze marad hó végén, akár a banki törlesztésre is. Aki a megtakarításokat kedveli, jelenleg hét alapkezelő, nyolc biztosító és egy pénztár kínál zöld befektetési lehetőséget közel 90, ESG- (környezeti, szociális és felelős vállalatirányítási) szempontokat alkalmazó portfólióban.

– A végére maradt a legfontosabb kérdés: mennyire biztonságosan, kiszámíthatóan működnek a pénzügyi piaci szereplők a mostani nehézségek idején?

– A magyar bankrendszer ma robusztus tőketartalékkal, jelentős likvid eszközállománnyal tevékenykedik. A nemzetközi inflációs helyzet, az energiaválság és az orosz–ukrán háború hatásai nyomán a hitelezés dinamikája bizonyosan visszaesik, ami hathat majd a jövedelmezőségre, illetve a portfólióminőségre is. Ezzel együtt a bankok sokkellenálló képessége kiváló, számottevően jobb állapotban vannak, mint a 2008-as válság idején. Jelentős eszközállomány-bővülés és jó nyereséges évek után bizakodásra ad okot a befektetési vállalkozások és alapkezelők működése, tőkemegfelelése is. A hazai biztosítók stabil tőkehelyzetét az MNB által előírt, az uniós tőkeszint 150 százalékát jelentő mérték szavatolja, amelyet minden szereplő elér. A pénztáraknál egy-egy év alacsonyabb eredményei helyett az inflációt 2–4 százalékkal meghaladó hosszú távú hozamaira érdemes figyelni. Mi pedig az MNB-ben természetesen mindent megteszünk azért, hogy a pénzügyi fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a pénzügyi rendszer szereplőinek ellenálló képessége tovább erősödjön. 

Borítókép: Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke (Fotó: MNB)