Az amerikai félidős választások kimenetele energiapolitikai szempontból is meghatározó.
– Az orosz–ukrán háborún túl egy tágabb kereskedelmi konfliktus is zajlik a világban. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államok rendkívüli mértékben növelte jelenlétét a globális energiapiacon. Olajexport-kapacitásait megduplázta, gázexport kapacitásait pedig a korábbi hatszorosára növelte. A terjeszkedést ráadásul a jövőben még tovább fokozná – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalára feltöltött videós bejegyzésben.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője jelezte: ez utóbbit a többi energianagyhatalom – amelyek egy részével Amerika kifejezetten viharos külpolitikai kapcsolatban áll – nem nézi jó szemmel. A torta mérete adott, így ha az Egyesült Államok nagyobb szeletet hasít magának, másoknak kevesebb jut.
– A történelem ismétli önmagát, 1960-ban a nagy olajkitermelő országok éppen azért alapították meg az OPEC kartellt, mert az amerikai nagyvállalatok leszalámizták őket, és így a profitnak csak kis részét voltak képesek megszerezni – emlékeztetett a szakértő. Az érdekütközés a hetvenes években két olajválságot is eredményezett. Ezek megoldásához akkor a felek megállapodásához volt szükség: az OPEC-országok nagyobb szeletet kaphattak a tortából, cserébe az Egyesült Államok megőrizhette a dollár hegemóniáját.
– Napjainkra a törékeny egyensúly kibillent. A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és a nyugati szankciók újraosztják a lapokat a globális kereskedelemben. Amerika érthető módon igyekszik kihasználni az átrendeződést és felgyorsítani energiapiaci terjeszkedését. Az energiaválság azonban az OPEC-országok pozícióját is olyannyira megerősítette, hogy a kartell nyíltan szembefordult az Egyesült Államokkal – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Hortay Olivér.
Amerika határozott kérése ellenére az OPEC a kitermelés csökkentéséről döntött azért, hogy felhajtsa az árakat. Az elmúlt fél évben ráadásul több OPEC-tag jüan- vagy rubelelszámolású szerződéseket kezdett kötni, ami egyértelmű támadást jelent a dollár hegemóniájával szemben. Ez pedig nyílt fenyegetést jelent az Egyesült Államoknak.
– A hetvenes évek olajválságának két fő tanulsága van. Az egyik, hogy célszerű elkerülni az ilyen típusú kereskedelmi konfliktusokat, mert azok valamennyi félnek óriási gazdasági károkat okozhatnak. A másik, hogy ha már belesodródtunk, a megoldást csak a felek közötti tárgyalás és egy kompromisszumokon nyugvó megállapodás hozhatja el – ismertette.
