Új időszámítás indult a 2020-as évek elején. Miközben a plasztik bankkártya már évek óta nem tud érdemi fejlődést felmutatni, egyre nagyobb szeletet követel magának a mobilfizetés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020. első negyedévében, a pandémia kezdetén, darabszámban öt százalék alatt volt a mobilfizetéses tranzakciók aránya az összes kártyás vásárláshoz viszonyítva, értékében pedig nem érte el a három százalékot sem. Míg 2022. második negyedévében darabszámában már 13,70, értékében pedig tíz százalék feletti részarányt képviselt.
A metálkártya státusszimbólum
Eközben a fizikai plasztik fizetőeszközök sorában a legutolsó újdonság a bankkártyára épített nyomógombok és hajlítható LCD kijelző, valamint a dörzsölésre illatot árasztó felület volt, évekkel ezelőtt. Ezek a fejlesztések azonban el sem terjedtek igazán. Kivétel a metálkártya, amelyből tényleg egyre több van használatban: hazánkban a Takarékbank és az MKB Bank után idén ősszel a Gránit Bank is előrukkolt ezzel a speciális innovációval – emlékeztet Homa Péter.
A fém bankkártyáknak, bár valóban presztízst képviselnek, háromszor akkora a súlyuk, mint a plasztik változatnak, és havonta kerülnek annyiba, mint egész évben a globálisan használható bankkártyák. Már-már státusszimbólum – írta körül a szakértő. Ám azonnal hozzá is tette: a jövő azonban egyre inkább a mobilfizetés terjedését vetíti előre.
A dombornyomású, azaz klasszikus bankkártyák, amelyeknél a kártya síkjából kiemelkednek a számok, az 1990-es években jutottak el arra a szintre, ahogy ma is ismerjük őket. Az egyre inkább kiépülő, a bankkal immár elektronikus összeköttetésű POS-terminál-hálózatok korának hajnalán jelent meg a rá épülő elektronikus bankkártya, amelyet a hagyományos, elektronikus összeköttetés nélküli pontokon már nem is lehetett használni. Ezeken a kártyák vésett számok vannak – avat be az elmúlt évtizedek készpénzkímélő eszközeinek fejlődési történetébe a BiztosDöntés.hu bankkártya-szakértője.
Nagyjából a 2000-es években kezdett kifejlődni a mobilfizetés, amely egyértelműen az elektronikus bankkártyák irányába tolta a fejlesztést. „Bár a Samsung kifejlesztett egy mágnescsíkot imitáló elektronikus bankkártyát a csak saját márkájú mobilokon használható Samsung Pay fizetési megoldás részeként, a világ végül nem ebbe az irányba mozdult el” – hozott példát Homa Péter. A mobilfizetés a mára kialakult biztonságos, úgynevezett tokenes megoldással kifejezetten igényli az elektronikus környezetet, még akkor is, ha bizonyos esetekben offline környezetben is lehet mobillal fizetni.
Bár a mobilfizetés egyre jobban terjed, annyira még nem kizárólagos a használata, hogy a bankok minden kártyájukat kínálják mobiltelefonban is. Ezért az első számú szempont, hogy a saját bankunk milyen kártyákra biztosítja a digitalizálás lehetőségét. Ez jelenti ugyanis azt a szolgáltatást, amellyel a bankkártya a mobilban is használhatóvá válik.
Az alkalmazással egy másik bankkártyát hozunk létre
De hogyan is tesszük lehetővé a bankkártyás-telefonos fizetést?
Alapesetben egy meglévő fizikai bankkártya másolata kerül a mobiltelefonba, amikor azt digitalizáljuk a bankunk mobilalkalmazásába vagy a Google Wallet, illetve Apple Pay mobilalkalmazásba. Sokan nem is tudják, de a mobiltelefonban nem egyszerűen duplikálódik a bankkártya, hanem abban egy másik bankkártya jön létre – hívta fel a figyelmet Homa Péter. Annyira másik, hogy akár eltérő is lehet a kettő lejárata, vagy külön-külön is letiltható a plasztik vagy a digitalizált bankkártya. De mások lehetnek a kártyahasználati limitek is. A mobilalkalmazásban pedig láthatjuk a digitális kártya plasztikétól eltérő kártyaszámát is – sorolta a szakértő.
