Védőpajzsként működnek az árstopok

Komoly segítséget jelentenek a kormány árcsökkentő intézkedései, amelyeket a baloldal rendszeresen támad. Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi történne, ha ezek a lépések nem születnek meg. Egészen megdöbbentő számokkal szembesülhetnénk.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Ársapka nem kell, rezsicsökkentés nem kell, a piachoz kell alkalmazkodni – fogalmazott nem is olyan régen Róna Péter, a választások után rövidesen szétesett baloldali összefogás volt államfőjelöltje. Nem ő az egyedüli, aki arról az oldalról rendszeresen kritizálja a kormány családokat és vállalkozásokat segítő intézkedéseit. A Demokratikus Koalíció politikusai, így pél­dául Dávid Ferenc is többször támadta a különböző lépéseket. Varjú László, a DK árnyékminisztere is arról nyilatkozott, hogy a hatósági árak helytelenek és ­rossz beavatkozási módszerek a versenypiaci körülmények között.
Az Orbán-kormány több alkalommal világossá tette, hogy rendkívüli időkben igenis indokoltak a szokatlan megoldások, amelyek viszont nagy segítséget jelentenek. Így például a rezsicsökkentés, amely az átlagfogyasztásig évente mintegy kétmillió forintos spórolást tesz lehetővé a családoknak. 

Szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi lenne akkor, ha nem lenne rezsicsökkentés, sem egyetlen árstop sem.

– Ebben az esetben a távhő, a gáz, az áram, a víz, a csatorna és a hulladékszállítás díját kellene figyelembe venni – mondta megkeresésünkre Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője jelezte: a távhő esetében nehéz piaci árat mondani, az önkormányzatoknak küldött ajánlatok alapján ez a mostani ár 15-szöröse lehet, amely az inflációt 9,6 százalékponttal emelné. Az áramnál és a gáznál a hatósági energiaárak nyári módosításánál megjelenő piaci árak ismertek, azonban azóta a piaci ár mérséklődött.

– Így itt talán érdemes úgy számolni, hogy nem az akkori piaci árat, hanem a rezsicsökkentett piaci árat vesszük figyelembe. Ez az áramnál 94,7 százalékos, míg a gáznál 632 százalékos áremelkedés lenne. Ebből 28,6, illetve 121 százalék jelent meg az átlagfogyasztás felettiek rezsiemelésével. A maradékot besúlyozva, az infláció 1,1 és 9,6 százalékponttal lenne magasabb – magyarázta. 

Ehhez hozzá lehetne még számítani a csatorna, a víz és a hulladékszállítás áremelkedését, de ott az indokolt árnövekedés a fentinél jóval kisebb lenne, így ezt elhanyagolhatjuk.

– Természetesen arra nagyon kevés példa van, hogy semmilyen kormányzati segítség nem érkezik a megnövekedett rezsiszámlák kifizetéséhez, azonban így is látható, hogy az infláció jelentősen gyorsulna piaci árak esetében. Fontos hangsúlyozni, hogy az energia (és különösen is a gáz) világpiaci ára napról napra változik, így a fenti számok is lehetnek ennél kisebbek. A gáz ára a nyári rekordokhoz képest már érdemben mérséklődött, de még mindig magas szinten van, így a fenti adatok inkább csak iránymutatást jelentenek – mondta a szakértő.

Regős Gábornak feltettük azt a kérdést is, hogy mennyivel kerülne többe a tankolás.

– A 95-ös benzin jelenleg a piaci átlagáron 696 forint, míg a gázolaj 758 forint. Ez a hatósági árnál 45, illetve 58 százalékkal drágább. Az egyes járműtípusok arányával súlyozva ez mintegy 48 százalékos áremelkedést jelentene az üzemanyagoknál. Figyelembe véve, hogy az üzemanyagok súlya a fogyasztói kosárban 6,46 százalék, ez 3,1 százalékponttal emelné meg az inflációt. Fontos hangsúlyozni, hogy ez pillanatnyi állapot, az üzemanyagok ára az olajár és a forintárfolyam függvényé­ben hétről hétre változik – ismertette.

A szakmai vezető beszélt arról is, hogy mennyivel szaladnának el a változó kamatozású hitelek, ha nem lenne kamatstop.

– A kamatstoprendelet által referenciakamatként alkalmazott kamatszintek a három hónapos BUBOR esetében 2,02 százalék, míg a 12 hónaposnál 2,4 százalék. Ehhez képest most a BUBOR-kamatok 15,62, illetve 15,55 százalékon állnak, tehát a változó kamatozású hitelek mintegy 13 százalékponttal magasabbak lennének. Ugyanakkor a jegybank korábban sokszor jelezte, hogy a biztonságosabb, rögzített kamatú hitelek felvételét javasolja, így a kamatstop további alakítását ennek fényében is érdemes lesz majd vizsgálni – nyilatkozta Regős Gábor.

A szakértő végezetül összegzésként elmondta: a fentiek alapján látható, hogy az infláció akár a mostani szint kétszerese is lehetne, bár ez szerencsére egy meglehetősen hipotetikus helyzetnek tűnik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)