Európai közvélemény: energiaszankciók helyett diverzifikációra van szükség

Az energiaszállításokat érintő szankciókról szóló vitában két eltérő álláspont ütközik egymással Európában. Az egyik szerint az orosz energiaimportot mielőbb be kell tiltani, rákényszerítve ezzel az uniós tagállamokat, hogy akár az ellátásbiztonság sérülése árán is más eladókat keressenek. A másik álláspont képviselői az orosz szállítások tiltása helyett inkább új beszállítók piacra lépésének támogatásával kényszerítenék versenyre Oroszországot, mérsékelve ezzel a kontinens függését. A Századvég az Európa projekt kutatásban megvizsgálta, hogy az európai polgárok melyik álláspontot támogatják.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan

Az Európai Unió tagállamainak vezetői egyetértenek abban, hogy törekedni kell az orosz energiafüggés csökkentésére, ennek módjáról azonban nagy viták vannak. A szankciópárti országok – például Lengyelország vagy a balti államok – szerint az orosz energiaszállításokat mielőbb be kell tiltani, még akkor is, ha ez rendkívüli károkat okoz az EU-nak. Ezzel szemben a szankciókritikus országok – például Magyarország és a déli tagállamok – azon az állásponton vannak, hogy a tiltás helyett a diverzifikáción, azaz a lehetséges helyettesítő források kiépítésén kell dolgozni, mert az anélkül csökkenti a függőséget, hogy jelentős károkat okozna az EU gazdaságának.

Az európaiak többsége a diverzifikációval ért egyet

Az Európai Unió egészét tekintve a diverzifikációnak többségi támogatottsága van a szankciókkal szemben. A választ megjelölő felnőtt lakosság 59 százaléka szerint a szállítások megszüntetése helyett inkább lehetővé kell tenni más szállítóknak az energiaimportot, ezzel versenyre kényszerítve az orosz felet.

A kutatás eredményei alapján az orosz import megszüntetését sürgetők aránya jóval kevesebb, 41 százalék.

Az orosz import megszüntetését sürgetők aránya mindössze 41 százalék. Forrás: Századvég Alapítvány

Magyarország a leginkább diverzifikációpárti, a tiltást pedig legjobban a lengyelek sürgetik

A két álláspont támogatottságában jelentős tagállami eltérések figyelhetők meg. A diverzifikációt tizenkilenc ország lakossága részesíti előnyben a szankciókkal szemben, és az álláspont tíz országban legalább kétharmados többséget ért el. A leginkább diverzifikációpárti tagállam Magyarország, ahol a válaszadók 88 százaléka az új importpartnerek bevonásával ért inkább egyet. A kérdés Romániát osztja meg a legjobban, ahol a választ megjelölők fele-fele arányban preferálják az egyik és a másik lehetőséget.

Az Európai Unió egészét tekintve a diverzifikációnak többségi támogatottsága van a szankciókkal szemben. Forrás: Századvég Alapítvány

Az orosz energiaszállítások tiltását hét ország lakossága részesíti előnyben az új kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével szemben: a szankciók támogatottsága Lengyelországban a legmagasabb, 62 százalék. Megjegyzendő azonban, hogy a tiltást támogató országok egy része vagy már korábban is kis volumenben vásárolt energiát Oroszországtól, vagy a háború kezdete óta leépítette orosz kereskedelmi kapcsolatait, így a válaszokat befolyásolhatta a korábbi politikai döntés megerősítési szándéka is.

Borítókép:Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)