Európai közvélemény: energiaszankciók helyett diverzifikációra van szükség

Az energiaszállításokat érintő szankciókról szóló vitában két eltérő álláspont ütközik egymással Európában. Az egyik szerint az orosz energiaimportot mielőbb be kell tiltani, rákényszerítve ezzel az uniós tagállamokat, hogy akár az ellátásbiztonság sérülése árán is más eladókat keressenek. A másik álláspont képviselői az orosz szállítások tiltása helyett inkább új beszállítók piacra lépésének támogatásával kényszerítenék versenyre Oroszországot, mérsékelve ezzel a kontinens függését. A Századvég az Európa projekt kutatásban megvizsgálta, hogy az európai polgárok melyik álláspontot támogatják.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan

Borítókép:Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)