– A G7-országok és az Európai Unió a hétvégén elfogadták Amerika olajársapka-javaslatát. Az intézkedés értelmében ezek az országok megtiltják vállalataiknak, hogy a jövőben olyan ügyletekben vegyenek részt, amiben Oroszország 60 dollárnál drágábban ad el tengeri úton olajat. A hivatalos indoklás szerint az intézkedés célja egyrészt megfosztani Oroszországot energiabevételeitől és ezzel rávenni őt a háború mielőbbi lezárására, másrészt megakadályozni, hogy az olajárak – így a Nyugat költségei – tovább emelkedjenek. Egyértelműen látható azonban, hogy az elfogadott javaslat egyik célt sem fogja teljesíteni – mondta Hortay Olivér a közösségi oldalán.
A Századvég klíma- és energiaüzletágának vezetője jelezte:
Oroszország körülbelül 20 dollárért képes olajat előállítani, és jelenleg is 60 dollár alatt értékesít, tehát az ársapka nem fogja a padlóra küldeni. A Nyugat pedig már egyébként is embargóval sújtotta az orosz olajat, így az intézkedés a beszerzési költségeket nem lesz képes leszorítani.
A szakértő feltette a kérdést: ezek fényében vajon miért ragaszkodott az Egyesült Államok mégis az olajársapkához?
– Korábban Európa nemcsak vásárlóként, de közvetítőként is fontos szerepet játszott az olajpiacon. A szállításhoz és a biztosításhoz kapcsolódó feladatokat eddig azokban az esetekben is jelentős részben európai vállalatok látták el, amelyekben Oroszország máshova – például Kínába – értékesített. Az olajársapka bevezetése viszont kellő alapot kínál az oroszoknak, hogy leépítsék ezeket az üzleti kapcsolatokat – magyarázta.
A magas, 60 dolláros szint ráadásul elegendő időt biztosít a keleti országoknak, hogy fejlesszék saját szállítási kapacitásaikat, amit el is kezdtek. Oroszország például már több tucat tankerhajót szerzett be. Az pedig az üzletágvezető szerint hiú ábránd, hogy a nagy ázsiai pénzintézetek nem lesznek képesek átvenni az európai bankok helyét az olajszállítmányok biztosításában.
– Az olajársapka mindössze arra jó, hogy az európai energiapiac után az európai vállalatokat is leválassza Oroszországról és ezzel eltávolítsa azokat a keleti partnerektől. Az intézkedés tehát tovább fokozza a két kereskedelmi pólus távolodását, ami az Egyesült Államoknak talán kedvez, de az uniónak biztosan nem – hangsúlyozta.
A globális olajpiacon olyan mértékű átalakulások zajlanak, amikre évtizedek óta nem volt példa. A bizonytalan helyzetből azok az országok lesznek képesek jól kijönni, amelyek saját érdekeiket képviselik. Az unióban tapasztalható, egyre súlyosabb problémák gyökere, hogy az európai politikai elit egyelőre nem így jár el.
