időjárás -3°C Abigél , Alex 2023. február 9.
logo

Parajdi sóval szórják a magyarországi utakat

Csinta Samu (Sepsiszentgyörgy)
2022.12.06. 06:44
Parajdi sóval szórják a magyarországi utakat

A parajdi só egyre inkább átveszi az ukrajnai helyét: a szomszédban dúló háború következtében a magyarországi útkarbantartó vállalatok is a parajdi bányából származó sót importálják.

Naponta mintegy 1200 tonna sót szállít az utak csúszásmentesítésére belföldre, illetve Magyarországra a romániai Országos Sóipari Társaság fennhatósága alatt működő parajdi bányavállalat. Seprődi Zoltán igazgató az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a magyarországi útkarbantartó vállalatoknak már szeptember óta nagy mennyiségben szállítják a sót. Ezek a cégek korábban Ukrajnából importálták a szóróanyagot, a háború miatt azonban ez a lehetőség megszűnt. A közúti infrastruktúrát kezelő romániai társaságnak október óta szállítják a sót. A bánya képes eleget tenni a megnövekedett mennyiségű megrendelésnek: raktáron is van só, de a napi szintű kitermelés, őrlés is rendben zajlik. A munkát nagyban elősegíti, hogy 2019 óta a parajdi bánya nagy teljesítményű sóőrlő és -válogató berendezéssel rendelkezik. 

A bányavállalat évi tízmillió eurós forgalmának 55 százalékát amúgy a sókitermelés biztosítja, amely az utóbbi évtizedben évi százezer tonna körüli mennyiségen stabilizálódott. Ezt a számot többnyire csak a tél „harapóssága” és hosszúsága befolyásolja, a parajdi só 93-95 százalékát ugyanis útkarbantartásra használják.

Ugyanakkor sokan furcsállják, hogy bár a hajdani Magyarország „sólegendája”, Parajd változatlanul jelentős márkának számít, nem lehet parajdi étkezési sót kapni a boltok polcain „A mi bányánkból kitermelhető só egyszerűen nem konyhasó, nem tudjuk például garantálni a 98 százalékos nátrium-klorid-tartalmat – érzékeltette a helyzetet a Magyar Nemzetnek Seprődi Zoltán. – Természetesen tudunk róla, hogy sokan visszaélnek a márkanévvel, gyakran kap, elsősorban Magyarországon Parajd feliratú csomagolást olyan só, amelyik nem is látta Parajdot. Ez azonban nem a mi felelősségünk, mint ahogy az sem, hogy sok sókamra működtetője a mi bányánkéval hasonló hatásfokúként hirdeti saját vállalkozását. Holott hasonló mikroklíma, 30-50 fokos nedvesség, 16 Celsius-fokos állandó hőmérséklet csak nagyon költséges műszaki megoldásokkal biztosítható, de a természettel így sem lehet versenyezni. Még akkor sem, ha sokan valóban tőlünk vásárolják a kamra kialakításához szükséges sótömböket.”

A bánya üzleti forgalmának közel felét a turizmus jelenti. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye a székely nemzet sójának lelőhelyeként vonult be a köztudatba, ahol a turizmus aránylag új keletű „fejlemény”.

Arányaiban mindenképpen, hiszen az idegenforgalomból fakadó bevételek még 2000-ben sem haladták meg a bánya forgalmának három százalékát. A sóbánya az 1960-as évektől kezdődően vált klimato- és szpeleoterápiai nagyhatalommá. 

A bányavállalathoz fűződő legújabb beruházások közül a strand kínálkozik az élre, amely 2014 nyarára készült el, és Románia legmodernebb szabadtéri sós fürdőjeként hirdeti magát. 

Borítókép: A parajdi sóbánya üzleti forgalmának közel felét a turizmus jelenti (Fotó: Reuters)

A tordai sóvagyon

A mai Magyarországnak jelenleg nincs egyetlen sóbányája sem. Mindegyik odaveszett Trianon után, ahogy a tordai sótömzs is.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.