Családi költségvetés infláció idején

Ahogy a gazdálkodó szervezeteknél vagy az állam esetében, a családoknál is érdemes meghatározott időszakokra költségvetést, azaz kiadási-bevételi tervet készíteni. Akár hetente, havonta, de az új év beköszöntével mindenképpen. Különösen igaz ez manapság, amikor hosszú évek után a korábbiaknál jóval magasabb inflációval kell kalkulálni, ami emelkedő árakat, így magasabb kiadási tételeket hoz magával.

20210101 Nyudíj, fizetés, pénz, vásárlás. Fotó: Pesti Tamás PT Fejér Megyei Hírlap Fotó: Pesti Tamás

Az NRC által a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából nemrégiben készült kutatásból kiderült: 

minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500–1000 forintból, az idősebbek 2000–5000 forintból gazdálkodhatnak havonta. Ezt érdemes legalább az infláció átlagos mértékével (22 százalék) emelni, egyben meghatározni, hogy 2023-ban milyen célokat szeretne elérni a gyermek. 

Itt megint napirendre kerülhet a jelentősebb kiadással járó dolgokra – például sílécre, fesztiválbelépőre – történő takarékoskodás. Amennyiben a gyerekek már annyi idősek, hogy nyáron diákmunkát vállalhatnak, akkor szerencsés már most eldönteni, hogy milyen típusú munka érdekli őket és mikor tudnának dolgozni a vakáció alatt.

Árak és jövedelem

Az alapvető létszükségleti cikkekre jellemző, hogy a jövedelem növekedése nem jár a termék iránti kereslet emelkedésével. Normál javak vagy közönséges áruk azok a termékek és szolgáltatások, amelyek fogyasztása együtt nő a jövedelmünk növekedésével. Míg luxusjavaknak azokat az árucikkeket nevezzük, amelyekből nagyobb arányban növeljük a fogyasztásunkat, mint amilyen arányban jövedelmünk növekszik.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: Megyei Hírlap/ Pesti Tamás)