Terveztünk, bevételeink voltak és költöttünk, most pedig ellenőrizzük, hogyan áll a családi kassza – valahogy így készül az év végi családi mérleg. Ezt a számvetést ajánlott a gyerekekkel közösen elvégezni, hogy mielőtt elkészíti a család a következő esztendő terveit, szembesüljenek ők is azzal, mennyire sikerült elérni a 2022-re kitűzött célokat.
Ha túllépték a kalkulált költségeket – többe került a bicikli, a nyelvvizsga vagy netán elmaradt valamilyen bevétel a szülőknél, amire számítottak – könnyen lehet, hogy deficites évet zárnak. Ellenben az is lehet, hogy ügyesen sáfárkodtak a bevételekkel, így sikerült némi pénzt megtakarítani, amit vagy befektetnek, vagy a következő év szűkösebb első hónapjában költenek el. Ez utóbbi helyzet különösen jól jöhet 2023-ban, amikor – már az óév második felétől kezdve – egyre magasabb inflációval kell számolni.
– A családi költségvetés készítésének legfontosabb lépése, hogy összevessük a havi bevételeket és kiadásokat – tanácsolja a pénzügyi tudatosság oktatásában hazánkban élen járó Pénziránytű Alapítvány. – Először érdemes átgondolni, mennyi bevétele van a háztartásnak havonta, és ezek milyen forrásból, milyen rendszerességgel folynak be. Ezt követően vegyük számba a háztartás kiadási oldalát, amelyek között szerepel például a rezsiköltség, a fogyasztási cikkek, az iskoláztatás, az ingatlannal, gépjárműfenntartással kapcsolatos költségek, a törlesztőrészletek. Megjegyzik azt is, hogy ebben
sokat segít, ha van rendszeresen vezetett háztartási napló az egyes hónapok tényleges bevételeiről és kiadásairól – bár rohanó világunkban ennek kicsi az esélye az átlag magyar családoknál.
Végül, de nem utolsósorban, ha a családnak lehetősége van rá, tegyen félre rendszeresen a váratlan, nem tervezett kiadásokra és az ajándékozásra.
– A szülők szerepe nagyon fontos, érdemes elmagyarázni a gyerekeknek, hogy a zsebpénzért, amit minden hónapban kapnak vagy a már említett komolyabb értékű ajándékokért valójában mennyit kell dolgozni. Így a gyerekek is tisztában lesznek a pénz értékével és sokkal jobban megbecsülik az eszközeiket, másik oldalról pedig ösztönözve lesznek a takarékoskodásra – fogalmaz a K&H Bank a fiatalok pénzügyi tudatosságra nevelését hangsúlyozó közleményében.
Ha az óév ki van pipálva, akkor jöhet a következő évre való tervezés. Ezt is tanácsos közösen elvégezni. Egyrészt tisztázni kell, hogy az infláció miatt nagyon sok termék, köztük az élelmiszerek, az elektronikai eszközök is drágábbak, mint korábban. Ha belefér a családi költségvetésbe, akkor a zsebpénz megemelése is szóba kerülhet.
S könnyen meglehet az is, hogy a fiatal – éppen az infláció miatt – átrendezi a rendelkezésére álló forintok elköltésének preferenciáit.
Az NRC által a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából nemrégiben készült kutatásból kiderült:
minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500–1000 forintból, az idősebbek 2000–5000 forintból gazdálkodhatnak havonta. Ezt érdemes legalább az infláció átlagos mértékével (22 százalék) emelni, egyben meghatározni, hogy 2023-ban milyen célokat szeretne elérni a gyermek.
Itt megint napirendre kerülhet a jelentősebb kiadással járó dolgokra – például sílécre, fesztiválbelépőre – történő takarékoskodás. Amennyiben a gyerekek már annyi idősek, hogy nyáron diákmunkát vállalhatnak, akkor szerencsés már most eldönteni, hogy milyen típusú munka érdekli őket és mikor tudnának dolgozni a vakáció alatt.
Árak és jövedelem
Az alapvető létszükségleti cikkekre jellemző, hogy a jövedelem növekedése nem jár a termék iránti kereslet emelkedésével. Normál javak vagy közönséges áruk azok a termékek és szolgáltatások, amelyek fogyasztása együtt nő a jövedelmünk növekedésével. Míg luxusjavaknak azokat az árucikkeket nevezzük, amelyekből nagyobb arányban növeljük a fogyasztásunkat, mint amilyen arányban jövedelmünk növekszik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Megyei Hírlap/ Pesti Tamás)
