Tavaly június óta több mint 4,7 millióan dolgoznak hazánkban, a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája csúcsot döntve minden bizonnyal 80 százalék felett lesz éves átlagban is, így az unió legjobbjai között vagyunk mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség területén – mondta a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a KSH pénteken nyilvánosságra hozott munkaerőpiaci adataival kapcsolatban, amelyek egyértelmű javulást mutattak. Tavaly szeptember–november hónapokban 4 millió 713 ezer fő dolgozott hazánkban, 26 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Közülük ráadásul 4 millió 546 ezren az elsődleges munkaerőpiacon. A közfoglalkoztatottak mindössze hetvenezren voltak, ami 16 500-zal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Külföldön 97 ezer honfitársunk dolgozott, ami 16 ezerrel több ugyan az előző éves azonos időszakinál, de még így is jóval alacsonyabb a pandémiát megelőző 120 ezer főnél.
Nálunk az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta
Tavaly nemcsak a foglalkoztatottak létszáma, de a foglalkoztatási ráta is megdöntött minden korábbi csúcsot. A 20–64 éves korcsoport harmadik negyedéves foglalkoztatási rátája 80,5 százalékot ért el, s ez a negyedik negyedév első két hónapjában sem csökkent. Szalai Piroska kiemelte,
ezzel az adatunkkal jóval az átlag felett, az unió országai között a 7. helyen állunk Svédországot, Hollandiát, Csehországot, Észtországot, Németországot és Máltát követve. Az unió átlaga ebben a negyedévben érte el először a 75 százalékos értéket.
Ha a szezonálisan kiigazított negyedéves adatokat vizsgáljuk, akkor a harmadik negyedévben 26 ország közül 16-ban már csökkent a foglalkoztatási ráta – hazánkban még nőtt.
A munkanélküliek száma 184 ezer főt ért el, ami hétezerrel több, mint 2021 azonos időszakában volt. Ez a növekedés azonban a szakértő szerint nem tekinthető még valódi romlásnak, mivel egyrészt tavalyelőtt ebben az időszakban volt a legalacsonyabb szinten a munkanélküliség, másrészt így is
3,8 százalék a magyar munkanélküliségi ráta, ami továbbra is az unió egyik legjobb értéke.
A tagállamok átlaga 6 százalék volt októberben, Spanyolországban 12,6 százalékot, Görögországban 11,6 százalékot ért el ez a mutató. A 25 év alatti fiatalok munkanélkülisége csökkent, a rátájuk 10,9 százalék, ami szintén az unió legjobbjainak egyike. Az unió átlaga októberben 15,1 százalékra rúgott.
Legalább érettségi
A foglalkoztatás bővülése most is az aktivitás növekedésének köszönhető. Ebben kulcstényező az, hogy folyamatosan javul az 55 év felettiek foglalkoztatása, mivel már azok a korcsoportok kerülnek az 55–64 évesek közé, akiknek sokkal nagyobb arányban van legalább középfokú vagy felsőfokú végzettsége, mint a korábbiaknak volt. A munkaerőpiacon a legalább érettségivel rendelkezők aránya hazánkban az egyik legnagyobb az unió országai között.
A magyar munkaerőpiac stabil. A háború és a szankciók által gerjesztett infláció növekedése sem okozott még kimutatható negatív hatást. A belső strukturális átalakulások 2020 óta felgyorsultak, és jelenleg is zajlanak, de az egyes területeken érzékelhető létszámcsökkentést kompenzálják más területek
– hangsúlyozta Szalai Piroska.
Szerinte mivel a beruházások a múlt évben is csúcsot döntöttek, az ennek hatására megszülető új munkahelyek a későbbiekben is azt jelentik majd, hogy nem nő a munkanélküliség jelentősen és tartósan. A szakértő úgy becsüli, ha lesz is visszaesés a munkaerőpiacon, akkor is csupán az év elején. Ennek okai az energia- és nyersanyagárak növekedése nyomán a megemelkedő vállalati költségek lesznek, de hosszabb távon nem sérül a foglalkoztatás trendje. Az év második felében már gyors reálgazdasági korrekció várható.
Amire egyre többen keresnek rá: munkanélküli-segély
Ugyanakkor Szalai Piroska arra is kitért, hogy
a negatív várakozások, félelmek a társadalomban már érzékelhetően megjelentek.
Ezt nem csupán abból érzékelhetjük, hogy megnőtt a számuk és nagyobb az olvasottságuk a munkaerőpiaci híreknek, hanem jól látszik például, hogy a Google Trends „munkanélküliségi segély” keresésre vonatkozó indikátora is folyamatos növekedést jelez. Ennek ellenére a munkáltatók részéről általános a vélekedés, hogy meg kívánják tartani a tapasztalt, jó kompetenciákkal rendelkező munkaerőt, hisz a pótlásuk nagyon költséges lenne.
Fontos látni azt is, hogy mind az Eurostat, mind a jegybank Inflációs jelentése azt mutatja, hogy
az árak növekedése nálunk tavaly a vállalati profitok jelentős emelkedéséhez is hozzájárult, azaz a bevételeik emelkedése a költségeik növekedésénél nagyobb arányú volt.
Ezért nemzetgazdasági szinten a legtöbb munkáltató nincs olyan rossz anyagi helyzetben, hogy ne tudna átmeneti megoldásokat találni a munkavállalók megtartására. Kijelenthető, hogy az előttünk álló nehezebb hónapokra most is stabil, jó lábakon álló gazdasággal fordulunk rá – jegyezte meg Szalai Piroska.
Borítókép: Munkások a Stadler szolnoki telephelyén (Fotó: Mirkó István)
