Míg 2022 második felében a magyar gazdaság elemzői várakozások szerint recesszióba hajlik, 2023 már a lassú kilábalást hozhatja el. Miközben a tavalyi gazdasági növekedés még úgy is meghaladta éves szinten a négy százalékot, hogy erős volt a lassulás az év második felében, 2023-ban egy százalék körüli lehet a reális növekedés – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet sajtótájékoztatóján.
A bank elemzői szerint az energiakereskedelmi hiány valamennyivel alacsonyabb lehet, mint 2022-ben volt. A lakosság reáljövedelme azonban negatívba csúszhat át 2023-ban, annak ellenére, hogy
a feszített munkaerőpiac számos ágazatban hozhat inflációt meghaladó mértékű béremelést.
Mindazonáltal a lakossági fogyasztás legjobb esetben is csak stagnál az idén. Az export valószínűleg jól teljesít, részben a folyamatosan és jelentős mértékben bővülő termelőkapacitások, részben a gyenge forintárfolyam versenyképességet támogató hatása miatt.
Az idei év eleji 400 alatti, euróval szembeni forintárfolyam sajnos átmeneti lehet, mivel maradnak jócskán olyan tényezők, amelyek a gyengébb irányba tolhatják el a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát.
A Raiffeisen Bank elemzői csapata továbbra is 415 körüli euró/forint árfolyamra számít.
Míg januárban 24,5–25 százalék között elérjük az inflációs csúcsot, és az év első felében is 20 százalék fölött marad a pénzromlás mértéke, 2023 második felében azonban jelentős mértékű csökkenés következhet be.
Van esély rá, hogy 2023 decemberében egy számjegyű tartományba süllyedjen az infláció üteme. De az év egészében Magyarországon az átlagos infláció 18 százalék körül lehet.
