Németország kis- és középvállalkozásai már képtelenek lépést tartani az Egyesült Államokkal, Skandináviával és Nyugat-Európával – ez derül ki egy tanulmányból, amely 21 fejlett ország kis- és középvállalkozásainak versenyképességét vizsgálta. A Leibniz Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által készített legfrissebb felmérésen Németország összességében a 18. helyen végzett. 2006-ban, amikor a ZEW először végzett ilyen jellegű tanulmányt, Németország még a tizedik helyen állt ebben a tekintetben. Ekkora lemaradást gyűjtött össze tehát Németország a közvetlen versenytársaival szemben.
A családi vállalkozások különösen az adózás és az energia területén kapnak kedvezőtlen értékelést – derül ki a felmérésből.
A jelenlegi németországi üzleti környezet kritikusai az országban tapasztalható és egy feneketlen kúthoz hasonlítható bürokráciát okolják a csúfos adatokért.
Rainer Kirchdörfer, a Családi Vállalkozások és Politika Alapítvány elnöke adócsökkentésre szólított fel a vállalkozások terheinek enyhítése érdekében, és a Bild című német bulvárlapnak azt mondta, hogy az ország továbbra is az OECD-országok közül az egyik legdrágább üzleti helyszín. – Ha nem történik semmi, a bürokrácia terhei megölik a családi vállalkozásokat – figyelmeztetett.
Gitta Connemann, a kis- és középvállalkozások érdekeiért felelős egyik szervezet vezetője ennél konkrétabban fogalmazott. Úgy véli, hogy a most kialakult helyzetért a kormány a felelős, hiszen az atomenergia fokozatos kivezetése brutális energiaárakkal jár, másrészt pedig a bürokrácia valóságos cunamija is ellehetetleníti ezeket a kisebb vállalkozásokat.
Minden ország szenved az energiaválságtól, de senki sem bukott el úgy, mint mi szinte minden területen
– tette hozzá Gitta Connemann, aki egyébként a Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt politikusa is egyben.
A CDU alelnöke, Carsten Linnemann a tanulmányt kommentálva azt mondta, hogy a szövetségi kormány nem hivatkozhat az Ukrajnában zajló konfliktusra a német ipar hanyatlásáért, és azt állította, hogy a hanyatlás már jóval a háború előtt megkezdődött. Az energiaárak már az ukrajnai háború előtt sem voltak versenyképesek. Ebben a tekintetben a háborút nem szabad ürügyként használni – jelentette ki a párt alelnöke, majd felszólította a szövetségi kormányt, hogy a lehető leggyorsabban lépjen ki a válságüzemmódból.
A szociáldemokrata–liberális–zöld kormány a megalakulásakor a „haladás koalíciója” jelzőt adta magának, csak Németország hanyatlásában halad azonban előre, gazdaságilag és társadalmilag, és természetesen az oktatásban – legalábbis így vélik a Tichys Einblick című konzervatív internetes híroldal szerkesztői, akik rámutattak, hogy Németország régi pozícióját most Lengyelország foglalja el a listán.
Hozzátették, hogy „míg Lengyelország határozottan reálpolitikát folytat, addig Németország álmodozik az éghajlat megmentéséről, egy szép, elegáns hidrogénes világról, álmodozik a vegetáriánus életről, miközben az ország infrastruktúrája összeomlik”.
Borítókép: illusztráció (Forrás: Pexels)
