időjárás -1°C Adél 2023. január 29.
logo

Repedezik a régi világrend

Horváth Éva
2023.01.24. 16:20 2023.01.24. 17:07
Repedezik a régi világrend

Az erő és a félelem kikezdte azt a globális rendszert, amely az elmúlt évtizedekben működtette a globális gazdaságot és politikai szisztémát. A háború és a gazdasági válság ennek csak a velejárói, amelyek hozzájárulnak a hatalmas változáshoz – foglalta össze az Összkép című magazin Amerika, Afrika, Ázsia és Európa tizenöt vezető kutatóintézetének elemzéseit. Ebből szemezgetünk fontos megállapításokat és tényeket.

Az Összkép immár harmadik alkalommal tekinti át a világ tizenöt vezető intézete egyévi munkájának témáit. A tavalyi összefoglaló bő egy hónappal azelőtt jelent meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Akkor azt írták: befelé megyünk még a viharba, veszélyes és izgalmas időszak vár a világra. S az Összképnek igaza lett. A világ vezető kutatóintézeteinek tavalyi írásai a háborúnál és a gazdasági válságnál sokkal többre utalnak: „az elmúlt évtizedek globális politikai és gazdasági intézményrendszere van felbomlóban, a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságot és az államot. A világ működésében egyre meghatározóbbá válik az erő, a fenyegetőképesség témája.” 

 

A pandémia után már semmi sem lesz a régi

A Covid után a gazdaság működése nem tért vissza a korábbi normális üzemmódba. Klasszikus válságtematika rajzolódik ki az elemzésekből: infláció, energiaválság, kamatemelések, piaci bizonytalanságok, társadalmi feszültségek. Emellett az értékláncok globális átalakulásának és a nemzetközi kereskedelem politikai szempontok alá rendelésének folyamata foglalja le a gazdaság elemzőit – fogalmaznak az összeállítás szerzői. Szepesi Balázs és Aranyi-Aszalós Vivien idén januárban megállapította: a koronavírus járvány nem szűnt meg, de hozzászoktunk. Habár a járvány, majd a háború leszorította a klímasemlegesség témáját az első helyről, az ügy nem vesztett jelentőségéből. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének gazdaság-, társadalom- és politikaszervező szerepe beépült a mindennapokba.

A világ tizenöt vezető kutatóintézete szerint a világfolyamatok alakulását leginkább a következő tényezők határozzák meg: Orosz–ukrán háború, gazdasági válság, globális intézményrendszer szakadozása, fegyveres erő jelentőségének növekedése, digitális technológia és infrastruktúra.

Elég pesszimista az összkép – foglalták össze a kutatóintézetek jelentéseiből összerakott jövőképet a szerzők.                                                                  Forrás: Összkép


A háborúval kapcsolatban érdemes szétválasztani a konfliktus direkt hatásait és átfogó következményeit. És még egy dolog, ami miatt ez a konfliktus nagyon más, mint a korábbiak: évtizedek óta először használta egy nagyhatalom a nukleáris fenyegetés eszközét. Elég pesszimista az összkép – foglalták össze a kutatóintézetek jelentéseiből összerakott jövőképet a szerzők.

 

Több nemzetközi szervezet működése megbénult

Az Oroszország és az Ukrajnát támogató Nyugat konfliktusának következtében több nemzetközi szervezet működése megbénult, ez az ellenállás felgyorsította az USA és Kína között már régóta alakuló világhatalmi vetélkedés feszültségeinek növekedését.

Nem igazolódott az a remény, hogy a Covid lecsengésével a világ újraindulása és a nagy állami programok újra növekedési pályára állítják a gazdaságot. Többek között azért, mert a Covid szétzilálta a világgazdaság működését, a fokozatos helyreállást megakasztotta a háború, különösen az energiaválság sújtotta Európában.

– A post-Covid világ azonban itt van velünk. A kiégéssel, a mentális egészségi válsággal, az egészségügy átszervezésével kapcsolatos elemzések mutatják, milyen hatással jár, hogy egy új – reméljük, tovább szelídülő – járvány lett valószínűleg még sokáig része életünknek – fogalmaznak vészjóslóan a szerzők. 

A koronavírus és a háború letörték a klímasemlegesség ügyének világszervező ambícióit, azonban a téma ereje nem csökkent. A 2022-es hőhullámok is figyelmeztettek a magas szén-dioxid-kibocsátás káros hatásaira, és úgy tűnik, a környezetvédelem a biztonságpolitikai témákkal összefonódva a szabadpiaci folyamatok korlátozásán fáradozó koalíciók alapeszméjévé válik. Arra is utalnak jelek, hogy a háború az erősödő amerikai–kínai szembenállás ellenére az a terület, ahol a nemzetközi együttműködés továbbra is megmaradhat.

Persze a világ alakulása teljesen máshogyan néz ki Ázsiából, mint az Atlanti-óceán partjairól nézve. Ha az átfogó trendek helyett a világ régióra figyelünk, öt markáns folyamat rajzolódik ki: Európa megtorpanása, Amerika pozíciótartási motivációja, Kína világhatalommá válása, India emelkedése és Latin-Amerika balra fordulása. 

 

Globális káosz fenyeget

Mit kezdjünk mindezzel? Egyrészt a káosz, amit most látunk, nemcsak olyan egyedi katasztrófák eredménye, mint a koronavírus-járvány vagy a háború, hanem valami általánosabb átalakulásból következik.

Másrészt ne reméljük, hogy az orosz–ukrán béke és a piaci hullámzások lecsillapodása után visszatérünk az öt évvel ezelőtti békeidőkbe. Abból a folyóból kiléptünk, és nem pontosan látszik, mi jön helyette.

Nehéz és veszélyes helyzet ez. Az 1929-es nagy válságból világháború lett. Az 1970-es évek olajkrízise után a nyugati világ alkalmazkodott, a kommunista világ összeomlott, vér nélkül dőlt el a hidegháború. Most az 50, 100 évvel ezelőtti állapothoz hasonlít a világ – kevés túlélésre játszani, alapos felfordulás jön. Magyarország egy rendkívül nyitott ország, a világ változását valószínűleg jobban meg fogjuk érezni, mint sok más ország. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Genya Savilov)
 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.