A balatoni nádvágásokhoz az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve adja ki a mederkezelői hozzájárulásokat. Az OVF által közölt adatok szerint idén is több mint hetven kérelem érkezett tisztító nádvágásra önkormányzatoktól, intézményektől, szervezetektől, magánszemélyektől, strand- és kikötőüzemeltetőktől, valamint maga a vízügy is végeztet pályáztatás útján vízminőség-védelmi nádaratást.
Mintegy 22 hektár területen haszonnádat is aratnak. Tavaly 20,1 hektárnyi területről aratták le a nádat kérelmek útján, 8,5 hektárról vízminőség-védelmi céllal, és 22,7 hektárról haszonnádat vágva.
Az OVF közölte:
a balatoni nádgazdálkodási tervben foglaltak szerint évente 200-300 hektár learatása lenne indokolt, erre azonban az illetékes vízügyi igazgatóságnak jelen állapotban nem áll rendelkezésére elegendő infrastruktúra. Az igazgatóság az évi költségvetéséből mintegy bruttó hárommillió forintot tud erre a célra elkülöníteni évek óta.
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nádasokat is kutató tudományos főmunkatársa az MTI-nek hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos lenne a balatoni nádas megújulását szolgáló rendszeres aratás a nád fennmaradása, a tó biodiverzitása, vízminőség-védelme, helyenkénti partvédelme és feltöltődésének lassítása miatt. Egy négyzetméternyi nád évente 3-4 kilogrammnyi helyben maradó biomasszát produkál, ha nincs aratva – tette hozzá. Rámutatott: a jelenlegi körülmények között csónakból, kézzel lehetne aratni a nádat, azonban ez nem hatékony. Természetbarát megoldásnak tartja egy-egy nádas időnkénti leégetését is, azonban megjegyezte: az uniós jogszabályok ezt nem teszik lehetővé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!