A Balaton komoly gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, 2023. október 31-ig megvalósuló fejlesztés, a Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére című (Kehop) projekt célja a tó vízminőségi állapotának javítása, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával – hangsúlyozták.
Kitértek arra is, hogy a Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt, több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb, az Európai Unió és a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásával zajló projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.
Az OVF tájékoztatása szerit az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrőfunkciót lát el.
A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádas szűrőmező reaktiválásával a tápanyag-visszatartás hatásfoka, így a vízminőségvédelmi funkció is számottevően javul.
További hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, valamint elvégzik a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is.
A közlemény szerint a Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi. A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoringállomások épülnek.
A projekt az OVF és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködésében zajlik.
A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról is, hogy megjelent a jég a Balaton partmenti részein a hidegnek és a lecsendesült szélnek köszönhetően.
Az elmúlt éjszaka volt az idei év leghidegebbje, több helyen mínusz 10 fok alatti hőmérsékletet mértek. A leghidegebbet Nógrád megyében, Etesen mérték, ott mínusz 13,4 fokig hűlt le a levegő – írja az Időkép.
Az állóvizeinken ennek köszönhetően megindult a jégzajlás, reggelre a Balaton déli, part menti része is befagyott.
Így fagy be a Balaton
Bár az tűnhet logikusnak, hogy a nagy állóvizek, mint amilyen a Balaton is, lassan, szinte észrevétlenül fagy be – hívta fel a figyelmet a jelenségre a Greendex, a hártyásodás gyorsan, hirtelen történik. Amikor kellően kihűl a legfelső vízréteg, és a hullámok is csillapodnak, egyszerre nagyobb táblák válnak jéghártyává. A legtöbb anyagtól eltérően, amikor a víz megfagy, nő a térfogata, és csökken a sűrűsége.
Ezért van az, hogy a jégdarabok úsznak a víz felszínén, hiszen a vízénél kisebb a fajsúlyuk – írják. A víz gyorsan hűl, amíg eléri a 3,98 fokot, ekkor a legnagyobb a sűrűsége, ekkor lesüllyed a vízfenékre, ez a forgás gyorsítja a lehűlést. Amikor a teljes víztömeg eléri ezt az állapotot, megáll a forgás, és elsőként megfagy a felszín. A jégréteg lefelé haladva vastagodik. A nagy fajsúly miatt az aljzathoz közel élő halakat ritkán veszélyezteti a teljes átfagyás – olvasható a lap tájékoztató írásában.
A balatoni állapotokról egyébként településenként, online is tájékozódhatunk, itt követhetjük nyomon az időjárást.
