A múlt évben is folytatódott a hazai termőföldek drágulása, a mezőgazdasági területekért átlagosan 11 százalékkal kellett többet fizetniük a vevőknek 2022-ben, mint egy évvel korábban – derült ki az Agrotax Kft. éves földpiaci elemzéséből.
A felmérés eredményei szerint a termőföld hektáronkénti átlagára átlépte a kétmillió forintos lélektani határt. A múlt évben mintegy 2,186 millió forintot kellett kifizetniük a földvásárlóknak az előző évi átlag 1,97 millió forintos átlagár után.
A termőföld-értékelés online programjának hazai kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. 2015 óta a kifüggesztett hirdetmények adatbázisa alapján készíti el az éves országos termőföldpiaci körképét. A múlt évben összesen 14 742 parcella (22 943 hektár) cserélt gazdát az országban, ez a szám egy évvel korábban még meghaladta a húszezret. Eszerint tavaly az előző évhez képest 27 százalékkal esett vissza a piaci forgalom, és mintegy 25 százalékkal csökkent az értékesített földterületek átlagos mérete is. Az elemzés adatbázisába nem kerültek bele az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során megvalósult tranzakciók, illetve a bekebelezések száma, mivel azok – a szűk tulajdonosi körön kívül – piaci értelemben nem forgalomképesek, közzétételre nem kötelezettek.
– Nem volt meglepő, hogy a termőföld átlagára tavaly átlépte a kétmillió forintos újabb lélektani határt, hiszen a szántók értéke már 2021-ben meghaladta ezt a szintet. Szembeötlő ugyanakkor, hogy a piaci forgalom visszaesett, aminek hátterében az egyre szűkülő kínálat, a növekvő, relatív magas földárak állnak. Az okok közé sorolható ugyanakkor az a tény is, hogy a földforgalom részben áthelyeződött az osztatlan közös tulajdonú földek megosztására – hívta fel a figyelmet Sáhó László, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
A legmagasabb átlagár továbbra is Közép-Magyarországon volt, ahol egy hektárért mintegy 2,8 millió forintot kértek az eladók. Emellett kétmillió forint feletti átlagárak jellemezték az Alföldet, valamint Közép-Dunántúlt is. A legolcsóbban továbbra is az északi országrészben keltek el a parcellák, az észak-magyarországi átlagár 1,68 millió forint volt hektáronként.
A legnagyobb mértékben a szőlőskertek drágultak, a hektáronkénti átlagár meghaladta a 4 millió forintot, ami 68 százalékkal magasabb ár az egy évvel korábbihoz képest. Hasonlóan drasztikus mértékben emelkedett a gyümölcsösök ára is. Az ültetvények 2022-ben 53 százalékkal magasabb összegért cseréltek gazdát, a hektáronkénti átlagár megközelítette a négymillió forintot.
A szántókért 11,1 százalékkal magasabb árat kértek az eladók, egy hektár szántó átlagos értéke meghaladta a 2,3 millió forintot tavaly. Kisebb mértékben ugyan, de a haszonbérleti díjak is növekedtek. A szántókra kötött forint alapú éves, hektáronkénti haszonbérleti díj átlagos értéke 2022-ben 86 564 forint volt, ami 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben.
Kovács Norbert közgazdász, vezető elemző szerint a termőföld árát a település fejlettsége kevésbé befolyásolja, mint a föld minősége, feltéve, ha az 25 aranykorona-értéknél magasabb minőségű szántó.
A száznál több tranzakciószámmal rendelkező településeken lényegesen, 24 százalékkal magasabb az átlagár, mint a tíznél kisebb tranzakciójú településeken. Továbbá, Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun, Tolna, Győr-Moson-Sopron vármegyék egyes térségeiben tartósan magasabbak az átlagárak, mint az ország más területein.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
