Változott januártól a földterületek öröklésének szabályozása: míg korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, az idei évtől ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges.
Az örökösöknek 2023. január 1-jétől ugyanis dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet, hogy az örökösöknek valahogyan dönteniük kell, mert ha öt éven belül sem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet. Mindez megelőzhető, ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának más részeit másoknak.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolása
A módosítás célja egyértelműen az osztatlan közös tulajdon felszámolása. Mostanáig a földterületek az örökösök közös tulajdonába kerülhettek, emiatt gyakran előfordult, hogy az örökölt földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő vagy több tulajdonosa lett.
Az idei évtől már csak legvégső esetben kerülhet hagyatékból osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az elhunyt örökhagyó kizárólagos tulajdona volt.
Mindenekelőtt az örökösök a hagyatéki tárgyaláson egyezséget köthetnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit örököljön. Az egyetlen feltétel, hogy minden örököstársnak részesednie kell a hagyatékból, még ha az csak egy apró emléktárgy is.
Emellett az örökösök az ingatlan átruházásáról is dönthetnek. A harmadik lehetőség, hogy az örökösök egyben értékesíthetik a termőföldet, és elosztják egymás között a vételárat. Emellett dönthetnek úgy is, hogy az ingatlant felajánlják az államnak. Ez esetben ugyan semmit nem kapnak a földért cserébe, de legalább adminisztrációs költségekkel és ügyintézéssel sem kell foglalkozniuk, valamint adót sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.
Ha az örökösöknek nem sikerül egyezségre jutniuk a hagyatéki tárgyalás során, s az ingatlan tulajdoni hátterét öt éven belül sem sikerül tisztázni az új szabályok szerint, akkor a határidő leteltét követően a termőföldet kényszerértékesítik.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
