A bérek emelkedtek, de harcolni kell az infláció ellen

Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a kormány már húsz intézkedésről döntött.

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 528 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 363 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,1, a nettó átlagkereset 16 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett.

– Az átlagos kereset már 2,6-szorosára nőtt 2010 óta. Ugyanakkor a háború és az elhibázott szankciók amellett, hogy károkat okoznak a gazdaságban, szankciós inflációt eredményeznek. Az infláció leküzdése és a gazdaság megvédése érdekében a kormány már húsz intézkedésről döntött, többek közt elindította a Baross Gábor hitelprogramot, támogatja az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásokat, bevezette a kamatstopot és az élelmiszerárstopot, továbbá megvédi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás szintjéig – ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

A tárca hozzátette:  mindezeken felül megkezdődött egy online árfigyelő rendszer kialakítása a túlárazás megakadályozása, az árverseny fokozása, így az infláció csökkentése érdekében.

A minisztérium kiemelte: a kormány intézkedései működnek, az Európai Unióban csak Magyarországon és Bulgáriában nőttek a reálbérek 2021-ben és 2022-ben is.

– Januárban a keresetek növekedése kedvezően alakult, átlagosan 16,1 százalékot tett ki az egy évvel korábbihoz képest. Ebben szerepe volt a minimálbér 16, valamint a garantált bérminimum 14 százalékos emelésének. Az átlagkeresetek ilyen mértékű emelkedéséből viszont az is következik, hogy azt messze nem csak a kötelezően előírt bérek növelése hajtotta, abban szerepe lehetett a magas infláció miatt fokozódó bérigényeknek, illetve a még mindig meglévő munkaerőhiánynak is – ismertette Regős Gábor. 

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza jelezte: a bérek emelkedése januárban a versenyszférában nagyobb mértékű volt, mint a költségvetési szférában (17, valamint 13,6 százalék). Az egyes nemzetgazdasági ágak esetében a béremelkedés üteme hasonló volt, tehát az év eleji emelések széles kört érintettek. A legalacsonyabb béremelkedés a szállítás, raktározás, valamint az egészségügy és a közigazgatás nemzetgazdasági ágakat érintette. A legnagyobb átlagos bérnövekedés ezzel szemben a bányászatban és a feldolgozóiparban történt. 

– A következő hónapok adatai közül a februári a kiugróan magas bázis (fegyverpénz) miatt nem lesz releváns, a valós folyamatokról legközelebb a márciusi adat ad képet. Ebben nem kizárt akár a béremelkedések további gyorsulása sem, hiszen a mostani inflációs környezetben azon munkáltatók is rákényszerülnek a bérek emelésére, ahol eddig ez elmaradt, ellenkező esetben a munkavállaló vagy csak demotivált lesz, vagy pedig keres jobban fizető álláslehetőséget. Az év elején a magas infláció miatt a kiugró bérnövekedések is a reálbérek éves alapú mérséklődését jelentik. Ez a második fél évben már megfordulhat és az infláció mérséklődésével a reálkeresetek változása ismét a pozitív tartományba kerülhet – tette hozzá a szakértő.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)