A világ tíz legösszetettebb gazdasága között van hazánk

A magyar gazdaság szerkezete komplex, nemzetközi összehasonlításban is javult az elmúlt évtizedben, a további fejlődés érdekében azonban szintet kell lépni – fogalmaz Varga Mihály a egy ma megjelent véleménycikkében.

Fotó: Kurucz Árpád

Egy egészséges szerkezetű gazdaságnak három pillére van: a magas foglalkoztatottság, a hatékony termelés, valamint a termékek eladhatósága – kezdi a Portfólió.hu véleményrovatában megjelent cikkét Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte ezek az alapkritériumok Magyarországon mind teljesülnek. 

„Ma egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, közelítjük a teljes foglalkoztatottságot. A GDP dollárban kifejezve is 60 százalékkal nőtt az elmúlt bő évtizedben, tehát van termelés, illetve értékteremtés a magyar gazdaságban” – fogalmaz. 

Felidézi, hogy az export-versenyképességben pedig minden nemzetközi elemzés szerint az élmezőnyben vagyunk, azaz eladhatók a termékeink. A kérdés most leginkább az, hogy miként léphetünk a fejlettség következő fokára.

A GDP-hez viszonyított export alapján Magyarország ma a világ 15 legnyitottabb gazdasága közé tartozik, messze súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben – hangsúlyozza. Az export-versenyképesség évtizedes javulása a gazdaság szerkezeti átalakulásának eredménye, és elsősorban a beáramló külföldi működőtőkének, valamint a húzóágazatok köré kiépült, egyre specializálódó hazai beszállítói hálózatnak köszönhető.

Export-versenyképességben hazánk rendre előkelő helyen szerepel, a World Intellectual Property Organization legfrissebb Globális Innovációs Indexe szerint a magyar high-tech termékek gyártása és kivitele a világelsők között található. A Harvard Egyetem által kifejlesztett Gazdasági Összetettségi Mutató (Economic Complexity Index) legfrissebb rangsorában pedig Magyarország a 9. helyen áll 133 ország közül. Magyarország itt 2010 óta folyamatosan a legjobb tíz ország között szerepel, miközben a visegrádi régió másik három országának átlaga a 15., az EU országok átlaga a 22. helyen állt 2020-ban – sorolja Varga Mihály.

„A fent idézett nemzetközi rangsorokban elért előkelő helyezések a hazai gazdaság és vállalati szektor kiemelkedő teljesítményét tükrözik. Magyar szempontból azonban, a kormányzati céloknak megfelelően a mára elért pozíciónkra átmeneti, köztes megállóként kell tekintenünk. Ezért célszerű feltárni és azonosítani azokat a kihívásokat, strukturális problémákat, amelyek a közepes jövedelmi helyzetből való előrelépést akadályozhatják” – fogalmaz a pénzügyminiszter. 

A kiemelkedő exportteljesítmény mögött jelentős részben külföldi, multinacionális vállalatok gyártási és exporttevékenysége áll. Ezek a vállalatok magyar tulajdonú beszállítói láncra építik a termelésüket, így arra kell törekedni a pénzügyminiszter szerint, hogy hazai nagyvállalatok egyre nagyobb arányban lépjenek be erre a területre, és új magyar brandek jelenhessenek meg a nemzetközi kereskedelemben. Ezért indították útjára a kormányzati programokat is a magyar nagyvállalatok támogatására. 

Elmondja ugyanakkor, hogy bár az export volumene jól alakul, de ennek egyelőre csak szerényebb részét állítja elő magyar tulajdonú vállalati réteg.

A jövőben ezért olyan célzott fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyekkel a hazai hozzáadott érték aránya növelhető. A külföldi tőkét pedig elsősorban olyan gyártókapacitások beruházásaira célszerű behozni, amelyek új, világszinten is élenjáró technológiát és tudást honosítanak meg

– fogalmaz.

Magyarország sok esetben egyelőre a termelési értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket képviselő fázisában, a termelési szegmensben a legaktívabb. A gazdaság fejlődésének menetében ez egy fontos állomás, de nem a végállomás – fogalmaz a pénzügyminiszter. 

Szerinte Magyarországon még van tere az innováció további erősítésének, vagyis új áruk, új szolgáltatások, új módszerek fejlesztésének. A legfrissebb Európai Innovációs Eredménytábla szerint bár Magyarország innovációs teljesítménye 2015–2022 között javult, továbbra is a „feltörekvő innovátorok” csoportjának tagja, elmaradva az uniós átlagtól.

A felsorolt szerkezeti kihívások következményei köszönnek vissza abban is, hogy az előkelő helyezésű Gazdasági Összetettségi Mutató ellenére fejlettségünk még nem tart ott, ahol azt a mutató jelezné – írja. 

Összegzésképpen elmondja: a magyar gazdaság szerkezete komplex, nemzetközi összehasonlításban is javult az elmúlt évtizedben, de a további fejlődés érdekében szintet kell lépni.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évnyitóján (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)