A kiemelkedő exportteljesítmény mögött jelentős részben külföldi, multinacionális vállalatok gyártási és exporttevékenysége áll. Ezek a vállalatok magyar tulajdonú beszállítói láncra építik a termelésüket, így arra kell törekedni a pénzügyminiszter szerint, hogy hazai nagyvállalatok egyre nagyobb arányban lépjenek be erre a területre, és új magyar brandek jelenhessenek meg a nemzetközi kereskedelemben. Ezért indították útjára a kormányzati programokat is a magyar nagyvállalatok támogatására.
Elmondja ugyanakkor, hogy bár az export volumene jól alakul, de ennek egyelőre csak szerényebb részét állítja elő magyar tulajdonú vállalati réteg.
A jövőben ezért olyan célzott fejlesztéseket kell támogatnunk, amelyekkel a hazai hozzáadott érték aránya növelhető. A külföldi tőkét pedig elsősorban olyan gyártókapacitások beruházásaira célszerű behozni, amelyek új, világszinten is élenjáró technológiát és tudást honosítanak meg
– fogalmaz.
Magyarország sok esetben egyelőre a termelési értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket képviselő fázisában, a termelési szegmensben a legaktívabb. A gazdaság fejlődésének menetében ez egy fontos állomás, de nem a végállomás – fogalmaz a pénzügyminiszter.
Szerinte Magyarországon még van tere az innováció további erősítésének, vagyis új áruk, új szolgáltatások, új módszerek fejlesztésének. A legfrissebb Európai Innovációs Eredménytábla szerint bár Magyarország innovációs teljesítménye 2015–2022 között javult, továbbra is a „feltörekvő innovátorok” csoportjának tagja, elmaradva az uniós átlagtól.
A felsorolt szerkezeti kihívások következményei köszönnek vissza abban is, hogy az előkelő helyezésű Gazdasági Összetettségi Mutató ellenére fejlettségünk még nem tart ott, ahol azt a mutató jelezné – írja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!