Nő a német adóssághegy

A koronavírus-járvány és az energiaválság kezelésére vállalt fel tetemes mennyiségű adósságot Németország. A Szövetségi Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy veszélybe kerülhet a pénzügyi rendszer fenntarthatósága, és így az állam cselekvőképessége – ismertette a V4NA hírügynökség.

A Szövetségi Számvevőszék megkongatta a vészharangot Németország államadóssága miatt. – Az elmúlt három év súlyos globális válságai mély nyomokat hagytak a pénzügyi folyamatokban – figyelmeztetett Kay Scheller, a hatóság elnöke. Az adóssághegy az utóbbi időben meredeken emelkedett. Az újraegyesítés óta a szövetségi köztársaság mintegy 1300 milliárd euró tartozást halmozott fel, ez pedig az utóbbi három évben 2100 milliárd euróra nőt. Ennek oka az elmúlt évek válsághiteleiben keresendő – jelezte a számvevőszék a V4NA nemzetközi hírügynökség ismertetése szerint. 

Németország például a koronavírus-járvány és az energiaválság kezelésére vállalt fel tetemes mennyiségű adósságot. A tartozásokat 2028-tól kell visszafizetni, ám a tervek szerint még 2061-re sem sikerül mindent törleszteni. 

A probléma forrása az, hogy a kamatköltségek is meredeken emelkednek, 2021 óta négymilliárdról negyvenmilliárd euróra szaladtak fel.

 A kamattörlesztés pénzügyi terhet jelent a fiatalabb generációnak is. Egy ma tizenhárom éves gyermek például, aki 2028-ban, 18 évesen lép be a munka világába, ötvenéves koráig az adójából fizeti a felvett válsághitelek törlesztőrészletét és a kamatokat.

– Ez a dinamika és következményei súlyosan veszélyeztetik a szövetségi pénzügyek fenntarthatóságát, és így az állam cselekvőképességét is – hangsúlyozta a számvevőszék. A szervezet kiemelte, hogy mindezek miatt az állam válságálló képessége egyre inkább csökken. Ezért a szakemberek szerint a szövetségi kormánynak sürgősen intézkednie kell, különben Németország gazdasága könnyen megrogyhat az adósságok miatt. Azt javasolják például, hogy Olaf Scholz kancellár kormánya állítsa meg az újabb és újabb hitelek felvételét, és folyamatosan tájékoztassa a szakértőket a növekvő kamatkiadásokról. Ha van rá lehetősége, akkor a kormánynak ezenkívül minél hamarabb vissza kellene fizetnie a válsághitelek egy részét, hogy ezzel is csökkentse a hosszú távú kiadásokat. 

A szövetségi költségvetés egyébként nem is tükrözi a német pénzügyek valós helyzetét, állítják a hozzáértők.

 A válsághitelek nagy része a különleges eszközökben van, ez pedig megkerüli az alaptörvényben rögzített adósságszabályozást.

– A politikusoktól azt kérjük, hogy megfontoltabban tervezzenek és rangsoroljanak. A kormány és a parlament feladata a mérlegelés, a konfliktusok kezelése és a döntések meghozatala. A kabinet azonban a könnyebbik utat választaná, és a jövőbe tolná a növekvő adósság miatt fennálló helyzet kezelését – jelezték. Németországban 2023 márciusában kezdődik a 2024-es szövetségi költségvetés és a 2025–2027-es pénzügyi tervezés kormányzati belső előkészítési eljárása.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)