Mintegy húszmilliárd forintból újulhat meg a következő években a hazai akvakultúra és haltermelés. Nagy István agrárminiszter még tavaly decemberben jelentette be, hogy a Magyar halgazdálkodási operatív program plusz (Mahop plusz) elfogadása jelenti a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját a következő években.
A Mahop plusz két fő prioritásra épül: az első a természetes vizek halállományának a növelése, a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása, valamint az ágazat helyzetéről pontos képet adó adatgyűjtési és ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése. A második prioritás a meglévő haltermelő és -feldolgozó vállalkozások fejlesztése, versenyképességük növelése, új termelői bázisok és feldolgozók létrehozása, a munkakörülmények javítása és stabilizálása, valamint a kutatás és a termelés közötti tudástranszfer támogatása.
Az Agrárminisztériumban már zajlik a pályázatok előkészítése, az első felhívások várhatóan a jövő év elején jelenhetnek majd meg. Papp Zsolt György, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, az irányító hatóság vezetője ezzel kapcsolatban a Halászati Lapoknak elmondta: a cél, hogy minél előbb elkészüljön a pályázati ismertető, ami egyfajta „étlapot” jelent az ágazati szereplőknek. – Szeretnénk elérni, hogy mindenki arra pályázzon, amire leginkább szüksége van, és ne arra, amire a pályázatot kiírjuk – mutatott rá az irányító hatóság vezetője.
A pályázatokkal kapcsolatban folyamatos az egyeztetés a tárca és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) között. Timmel Ede, a Mahal ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a legfontosabbnak olyan felhívások megjelenését tartják, amelyek biztosíthatják a haltermelők energiaellátását. Fontos cél a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia hasznosítása az ágazatban. Az igazgató szerint olyan napelemrendszerek kiépítésére lenne szükség, amelyek szigetszerű működést tesznek lehetővé. Emellett a gépesítésre, a korszerűsítésére, az infrastruktúra-fejlesztésre és -bővítésre van a legnagyobb igény az ágazatban.
A szakember szerint bár a hazai haltermelők saját tőke szempontjából nem állnak túl jól, ugyanakkor az ágazat olyannyira ki van éhezve a támogatásokra, hogy így is jelentős lesz az érdeklődés a pályázatok iránt.
A Mahop plusz esetében az akvakultúra-beruházások támogatottsága hatvanszázalékos lesz, tehát negyven százalék önerőre van szükség a projektek megvalósításához.
Az új program előkészítése mellett párhuzamosan zajlik az előző támogatási ciklus lezárása is. Bár jelenleg egyetlen pályázat sincs nyitva a Mahop keretein belül, azonban ez a következő hónapokban bizonyosan változni fog. A meghiúsult beruházások kapcsán visszahulló forrásokat szeretné a tárca minél nagyobb mértékben felhasználni, ezért várhatóan több felhívást is újranyitnak majd.
Papp Zsolt György szerint mintegy hárommilliárd forintra pályázhatnak így a következő hónapokban a gazdálkodók, amit az év végéig ki is fizetnek a nyerteseknek. Az eddigi egyeztetések alapján Timmel Ede szerint a legnagyobb eséllyel a beruházást és infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázatok, valamint a feldolgozást célzó felhívások nyílhatnak meg. A program lezárására az év végéig van lehetősége hazánknak, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló forrásokat decemberig fel kell használni.
– Ez nem sok idő, ugyanakkor a halgazdaságok biztosan rá fognak kapni a forrásokra – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
