Egyre rosszabb a lakáspiaci helyzet Németországban, az év elején sem állt meg a tendencia, és erőteljesen tovább csökkent az új lakásépítések száma. Az év elején mindössze 21 900 új lakás kapott építési engedélyt, ami 26 százalékos csökkenés a múlt év azonos hónapjához képest – közölte a wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal, amely az új ingatlanokra, valamint a meglévőkben épülő új lakásokra kiadott építési engedélyeket tartalmazza. A piac már 2022-ben egyébként is negatív rekordot állított fel, 2023-ban ugyanakkor jó eséllyel az is megdőlhet.
Szakértők szerint a visszaesés oka a magasabb kamatlábak, az anyag- és szakmunkáshiány, valamint az építőanyagok drágulása, ezért sok építtető visszafogta vagy lemondta a projekteket – a magánházépítőktől a nagybefektetőkig. Az egylakásos házak engedélyezése negyedével, a kétlakásosaké pedig csaknem felével – 48,4 százalékkal – esett vissza.
A többcsaládos házaknál, a számukat tekintve leggyakoribb épülettípusnál az engedélyezett építések száma csaknem 29 százalékkal csökkent.
Tavaly év végén a betonozási munkák 17,6 százalékkal drágultak, a kőművesmunkák pedig 13,6 százalékkal. A tetőfedés és a szigetelés 20,3 százalékkal, az ács- és faszerkezetek eközben 5,1 százalékkal, a befejező munkák árai pedig 17,8 százalékkal nőttek. De az irodaházak építése is megállt, összesen 17,8 százalékkal drágább lett a kivitelezés 2021 végéhez képest. A kereskedelmi célú üzemi épületek esetében is hasonló költségekkel kellene számolniuk az építtetőknek, és már az útépítésekbe sem éri meg úgy belefogni, mint korábban, hiszen 19,3 százalékos volt a növekedés.
Mindeközben évtizedek óta nem tapasztalt lakáshiánnyal küzd Németország, ami folyamatosan emeli az albérlet- és ingatlanárakat. „Lakásokra évtizedek óta most van a legnagyobb szükség, miközben megrendelésekből hiány van. Ha az általános feltételek nem változnak gyorsan, igazi lakáspiaci válságot élünk át” – figyelmeztetett a visszaesésre reagálva Felix Pakleppa, a Német Építőipari Központi Szövetség ügyvezető igazgatója, aki szerint Klara Geywitz baloldali építésügyi miniszter már elismerte, hogy a szövetségi kormány képtelen lesz tartani a kampányban beígért évi négyszázezer új lakás építésére vonatkozó célt. Az építkezések teljes leállásáról azonban nem lehet szó, ebben a szakértők és az építésügyi miniszter is egyetértett, a folyamat azonban drasztikus visszaeséshez és fokozódó lakáshiányhoz vezet, amiből egyenesen következik az áremelkedés.
Németország lakosságának többsége nem saját tulajdonú ingatlanban él, hanem albérletben lakik – nem tudják ugyanis finanszírozni a saját ingatlant.
Tízből nyolc német álmodik saját otthonról, erről már évek óta készülnek közvélemény-kutatások, az eredmények pedig nem változnak. A németek is tudják, hogy a lakástulajdonosok hosszú távon olcsóbban élnek, mint a bérlők. Ma egy társasházi lakás átlagos négyzetmétere Németországban 3300 euróba kerül, a keresett városokban 5000 euróba, Münchenben pedig 8000 euróba. Egy 100 négyzetméteres új lakás legalább 430 000 euróba kerül.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Branstetter Sándor)
