Újabb csapás érheti Európát

Oroszország után Kína ellen is szankciókat vezethetnek be, az Egyesült Államok ezt már be is lebegtette. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a külkereskedelem további korlátozása a teljes ellátási láncban zavart okozna. Úgy tűnik, magasabb fokozatra kapcsolt a hatalmi átrendeződés.

1410251074 Fotó: VCG

Az amerikai külügyminiszter nemrégiben meggyanúsította Kínát, hogy fegyvereket készül szállítani Oroszországnak. A kínai kollégája ezt rágalomnak minősítette. A Nyugat ezzel együtt már belebegtette a Kína elleni esetleges szankciókat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap jelezte: még mélyebb gazdasági krízis lesz, ha ideológiai indíttatásból elvágják a kereskedelmi együttműködést az Európai Unió és Kína között. Lapunk szakértőt kérdezett meg arról, hogy milyen következményekkel járnának a szankciók.

– Ez természetesen az intézkedések mértékétől, komolyságától is függ. Az Egyesült Államok dönthet úgy is, hogy bizonyos technológiákat – például a csipek terén – nem enged ki Kínába, és így a kelet-ázsiai ország jelentős versenyhátrányba kerül, ha nem tudja az embargót megkerülni – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. 

Egyúttal felhívta a figyelmet az amerikai inflációcsökkentő törvényre, ami önmagában is versenyhátrányt okoz a nem amerikai, azaz például kínai cégeknek.

– A szankcióknak már extrém formája lenne a külkereskedelem további korlátozása, amely a teljes ellátási láncban zavart okozna, hiszen számtalan alkatrész, alapanyag jön Kínából. Ugyanakkor fontos figyelembe venni Kína technológiai fejlődését is: míg korábban az volt a jellemző, hogy az ország a nyugati technológiákat másolta, addig ma már komoly versenyben van az innováció terén. Azaz a kapcsolat megbontása mindkét félnek hátrányos lenne, hiszen hátráltatná a technológiai fejlődést – magyarázta a közgazdász.

A közgazdász emlékeztetett: Kína és az Egyesült Államok erőteljes versenyt folytat egymással, hiszen a világ két legnagyobb gazdaságáról beszélünk. Ez már Donald Trump elnöksége alatt megkezdődött, mivel a volt vezető korlátozni akarta a kínai importot különböző védővámok kivetésével. Joe Biden elnöksége alatt sem ért véget a konfliktus, ugyanis ekkor kerültek a kínai technológiai cégek (például a Huawei) tiltólistára. Ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolat létezik, sőt, a forgalom volumene 2022-ben rekordot döntött. Míg az import 537 milliárd dollárt tett ki, addig az export mindössze 154 milliárdot. Ezzel az Egyesült Államok hiánya is historikus csúcsot ért el.

A két ország közötti kapcsolat esetében érdemes még kiemelni az amerikai államadósság finanszírozását, amelyben jelentős szerepe van Kínának. Tavaly novemberben a kelet-ázsiai ország az amerikai adósságból 870 milliárd dollárt birtokolt. Ez ugyan érdemi csökkenés a 2013-as 1,3 billió dollárhoz képest, de így is az amerikai külföldi adósság valamivel több mint egytizede.

– A kiéleződő konfliktus akár pénzügyi instabilitást is okozhatna az Egyesült Államokban, amely most a bankcsődök nyomán pláne nem hiányzik – fogalmazott a szakértő.

Regős Gábor beszélt arról is, hogy Kína és Európa között aszimmetrikus a külkereskedelem. Kína jóval többet exportál az Európai Unióba (2022-ben 626 milliárd euró értékben), mint az unió az ázsiai országba (2022-ben 230 milliárd euró értékben). A 2021-es adatok szerint Kínába áramlott a tagállami közösség EU-n kívüli exportjának mintegy tizede, viszont onnan származott az import közel negyede.

– Ez abból a szempontból is aszimmetrikus viszony, hogy Európa több, a fő célkitűzését, a gazdaság zöldítését segítő terméket (napelemek) vagy alapanyagot (az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó lítium) Kínából importál. Ezek kiesése ellehetetlenítené a klímacélok elérését is – hangsúlyozta Regős Gábor.

– A napokban volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Joe Bidennek a találkozója. A felek a zöldtechnológiákhoz (ezen belül is főként az akkumulátorgyártáshoz) szükséges kritikus nyersanyagok ellátási láncának közös kiépítéséről állapodtak meg. Ezzel megpróbálják csökkenteni a jelentős amerikai és európai kitettséget Kína felé. Ez azt mutatja, hogy Amerika és az Európai Unió hosszú távú stratégiájának fontos eleme a nyersanyag- és a zöldtechnológiai függés csökkentése – magyarázta Regős Gábor. 

A közgazdász végül hozzátette: folyik a hatalmi átrendeződés, amely nem most kezdődött el, most azonban magasabb fokozatra kapcsolt.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Getty Images)