A két ország közötti kapcsolat esetében érdemes még kiemelni az amerikai államadósság finanszírozását, amelyben jelentős szerepe van Kínának. Tavaly novemberben a kelet-ázsiai ország az amerikai adósságból 870 milliárd dollárt birtokolt. Ez ugyan érdemi csökkenés a 2013-as 1,3 billió dollárhoz képest, de így is az amerikai külföldi adósság valamivel több mint egytizede.
– A kiéleződő konfliktus akár pénzügyi instabilitást is okozhatna az Egyesült Államokban, amely most a bankcsődök nyomán pláne nem hiányzik – fogalmazott a szakértő.
Regős Gábor beszélt arról is, hogy Kína és Európa között aszimmetrikus a külkereskedelem. Kína jóval többet exportál az Európai Unióba (2022-ben 626 milliárd euró értékben), mint az unió az ázsiai országba (2022-ben 230 milliárd euró értékben). A 2021-es adatok szerint Kínába áramlott a tagállami közösség EU-n kívüli exportjának mintegy tizede, viszont onnan származott az import közel negyede.
– Ez abból a szempontból is aszimmetrikus viszony, hogy Európa több, a fő célkitűzését, a gazdaság zöldítését segítő terméket (napelemek) vagy alapanyagot (az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó lítium) Kínából importál. Ezek kiesése ellehetetlenítené a klímacélok elérését is – hangsúlyozta Regős Gábor.
– A napokban volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Joe Bidennek a találkozója. A felek a zöldtechnológiákhoz (ezen belül is főként az akkumulátorgyártáshoz) szükséges kritikus nyersanyagok ellátási láncának közös kiépítéséről állapodtak meg. Ezzel megpróbálják csökkenteni a jelentős amerikai és európai kitettséget Kína felé. Ez azt mutatja, hogy Amerika és az Európai Unió hosszú távú stratégiájának fontos eleme a nyersanyag- és a zöldtechnológiai függés csökkentése – magyarázta Regős Gábor.
A közgazdász végül hozzátette: folyik a hatalmi átrendeződés, amely nem most kezdődött el, most azonban magasabb fokozatra kapcsolt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!