Hughes szerint anélkül, hogy az irodában dolgozó kollégák viselkedésmintáit le tudnák szűrni, a fiatal alkalmazottaknak nehéz lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt a túlbuzgó vagy a nyugodt jelenlét és munkamorál között. „Szorongásaik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy mennyire kell törekedniük arra, hogy láthatóak legyenek. Egy hibrid vagy távoli környezetben könnyen tűnhet úgy, ha nem írnak folyton e-maileket, hogy a munkájuk észrevétlen marad.”
Hughes szerint ennek az az eredménye, hogy sok pályakezdő munkavállaló a munkahelyen az első benyomást helyezi előtérbe - ami olyan magatartásformákhoz vezet, amely nem tükrözi a munkavállaló tényleges munkateljesítményét.
„Előfordulhat, hogy túl sok kérdést tesznek fel, hogy lelkesnek tűnjenek, vagy egyáltalán nem kérdeznek semmit, mert aggódnak, hogy a kollégák hogyan látják majd őket.”
James Bailey, a washingtoni George Washington University School of Business vezetőképzéssel foglalkozó professzora szerint végső soron a kollégákkal való véletlen találkozások segítenek a bizalom kiépítésében, és elősegítik a hatékony munkavégzést.
„A legjobb ötletek egy része a kollégákkal folytatott csevegésekből származik – ha valaki a Zoomon keresztül szeretné megismételni ezeket a kötetlen beszélgetéseket, akkor valakinek a naptárába be kell beírnia egy találkozót.”
Bailey szerint, ha a tanulás, a munkahelyi kultúrába való beilleszkedés korábbi modelljét nem sikerül a munka új korszakához igazítani, a jelenlegi kihívásaik mellett a Z generációs munkavállalók egy részéből hiányozhatnak a jövőhöz szükséges vezetői tulajdonságok.
„Lehet, hogy nem küszködnek egy adott feladat önálló végrehajtásával, de előfordulhat, hogy fejletlenek maradnak náluk azok a készségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy egész szervezetre kiterjedő stratégiai szemléletet”– a vezető szerepét – képviseljenek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!