Brillíroznak, vagy elbuknak a Z generációsok a munka új világában?

Mivel csak virtuális munkakörülményeket ismernek, egyes fiatal munkavállalók nem ismerik azokat a munkahelyi normákat, amelyek a valódi sikerhez vezetnek.

Forrás: Pexels

Rengeteg olyan terület létezik, amelyben a Z generációs munkavállalók virágoznak a munka új világában. Olyan időszakban léptek be a munkaerőpiacra, amikor a rugalmasság mindennapos követelmény, a digitális kommunikáció mindenütt jelen van, és a munkavállalóknak jóval több lehetőségük van arra, hogy azt kérjenek a munkaadótól, amit szeretnének, ami előnyös nekik – írja a BBC.

Egyes szakértők azonban aggódnak amiatt, hogy a távmunka és a hibrid munkamódszerek nem minden pályakezdő munkavállaló számára nyújtanak kizárólag pozitívumot. Ezen aggodalmak közül sokan a munkahelyi, nem kézzelfogható dolgok hiányát nevezik meg: hiányoznak azok a kötetlen beszélgetések és informális megfigyelések, amelyek hagyományosan megtanítják a fiatal munkavállalókat arra, hogyan kell viselkedni. 

Egyes szakértők úgy vélik, hogy a virtuális környezetben a pályakezdő munkavállalók lemaradnak a viselkedés, az együttműködés és a hálózatépítés szempontjából fontos jelzések elsajátításáról.

„A probléma különösen a kommunikáció körül összpontosul.”

 – magyarázza Helen Hughes, az angliai Leeds University Business School docense. 

Olyan dolgokról van szó, mint a normák, értékek és etikett megértése: Kit kell felhívni? Hogyan kell felvenni velük a kapcsolatot? Vannak-e olyan emberek, akiket nem szabad megszólítani?

Az ilyen jellegű kérdésekre régen azonnal választ kaptunk, ha szemtől szemben álltunk egymással - az íróasztalnál vagy az irodai konyhában. Az irodai környezetben való eligazodás szintén intuitív, finom, de kézzelfogható jelzéseken alapul: bizonyos helyeken az ülésrend például a hierarchiát jelzi, a testbeszéd pedig azt, hogy a kollégák mikor a legmegközelíthetőbbek. 

A társadalmi eligazodás a munkahelyi kultúrában nehezebb egy távoli vagy hibrid környezetben - nem láthatsz mindenkit magad körül, és nem érzékelheted, hogyan teljesítesz

– mondja Hughes.

A docens szerint ez még a hétköznapi munkafeladatokat is nehezebbé teszi. „Virtuális környezetben könnyű félreérthetően kommunikálni; például tévesen következtetni a hangnemre egy e-mailből. Együttlét és együtt gondolkodás hiányában nem lehet tudni biztosan hogy mikor kell megbeszélést szervezni – vajon célszerű-e várni, és felépíteni egy kérdéslistát, vagy minden egyes alkalommal, amikor valamire szükség van, felhívni egymást.”

Hughes szerint anélkül, hogy az irodában dolgozó kollégák viselkedésmintáit le tudnák szűrni, a fiatal alkalmazottaknak nehéz lehet megtalálni a megfelelő egyensúlyt a túlbuzgó vagy a nyugodt jelenlét és munkamorál között. „Szorongásaik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy mennyire kell törekedniük arra, hogy láthatóak legyenek. Egy hibrid vagy távoli környezetben könnyen tűnhet úgy, ha nem írnak folyton e-maileket, hogy a munkájuk észrevétlen marad.”

Hughes szerint ennek az az eredménye, hogy sok pályakezdő munkavállaló a munkahelyen az első benyomást helyezi előtérbe - ami olyan magatartásformákhoz vezet, amely nem tükrözi a munkavállaló tényleges munkateljesítményét. 

„Előfordulhat, hogy túl sok kérdést tesznek fel, hogy lelkesnek tűnjenek, vagy egyáltalán nem kérdeznek semmit, mert aggódnak, hogy a kollégák hogyan látják majd őket.”

James Bailey, a washingtoni George Washington University School of Business vezetőképzéssel foglalkozó professzora szerint végső soron a kollégákkal való véletlen találkozások segítenek a bizalom kiépítésében, és elősegítik a hatékony munkavégzést.

„A legjobb ötletek egy része a kollégákkal folytatott csevegésekből származik – ha valaki a Zoomon keresztül szeretné megismételni ezeket a kötetlen beszélgetéseket, akkor valakinek a naptárába be kell beírnia egy találkozót.”

Bailey szerint, ha a tanulás, a munkahelyi kultúrába való beilleszkedés korábbi modelljét nem sikerül a munka új korszakához igazítani, a jelenlegi kihívásaik mellett a Z generációs munkavállalók egy részéből hiányozhatnak a jövőhöz szükséges vezetői tulajdonságok. 

„Lehet, hogy nem küszködnek egy adott feladat önálló végrehajtásával, de előfordulhat, hogy fejletlenek maradnak náluk azok a készségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy egész szervezetre kiterjedő stratégiai szemléletet”– a vezető szerepét – képviseljenek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)