Míg korábban az időjárási hatások nagyjából kimerültek a fűtési igények befolyásolásában, addig mostanra a megújuló erőművek térnyerése miatt a termelési oldalon is megnőtt az időjárás fontossága, az LNG-piac gyors bővülése pedig tetézi ezt. Az energiarendszerhez, illetve -kereskedelemhez fűződően az időjárási paraméterek elsősorban a megújulóenergia-termelés várható alakulását határozzák meg, de az extrém időjárási körülmények ezen túlmutató hatásokkal is járnak az energiarendszerre és -termelésre nézve. Például a folyók hajózhatóságát csökkentő aszály a szénerőművek tüzelőanyag-utánpótlását is megakadályozhatja, de a túlságosan magas vízállás szintén korlátozólag hathat az energiarendszerre.
Közben ráadásul egy olyan folyamat is megfigyelhető, amelynek eredményeképpen maga az időjárás változékonyabbá, szélsőségesebbé válik, ami egyfajta versenyfutásba kényszeríti az országokat annak érdekében, hogy újabb és újabb befektetésekkel őrizzék meg és javítsák az előrejelzések pontosságát.
Változó energiarendszer és klíma
Az elmúlt években számos tudományos eredmény született arra vonatkozóan, hogy hosszabb távon hogyan változhatnak meg az időjárási körülmények Európában, azon belül Magyarországon. Ezek alapján például a jövőben a vízenergia-termelés ingadozóvá válására lehet számítani, hiszen a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan egyre kevesebb csapadék várható a nyári időszakban, ami Magyarországon és a Balkánon is már napjainkban is komoly problémákat okoz. A 2022-es történelmi aszályhoz hasonló csapadékszegény időszakok jelentkezése tehát várhatóan tendenciózussá válik ebben a térségben, illetve a Mediterráneumban, ami egyben a korábbiaknál kisebb nyári vízenergia-termelést vetít előre hosszabb távon. Ezzel szemben például Norvégiában még egyenletesebbé válhat a vízenergia-termelés, miután a felmelegedés miatt gyakran télen is eső esik hó helyett a skandináv országban.
Az időjárás az energiatermelés egyéb formáira is alapvető hatást gyakorol. A szélenergia-termelés kilátásait Európa atlanti partvidékén kedvezően befolyásolja a téli viharok gyakoriságának várható növekedése, ugyanakkor a kontinens többi részén ezzel ellentétes folyamat valószínűsíthető. A nyári időszakban viszont az anticiklonok gyakoribbá válása rontja a szélenergia-termelés kilátásait Európa nyugati partjain, míg a napenergia-termelését javítja. Ez utóbbi a nyári csapadék ritkábbá válásával Európa nagy részére prognosztizálható, ami egyben a szél- és vízenergia-termelés várható csökkenését is ellensúlyozhatja. A nap- és szélenergia egyébként a klíma változásától függetlenül is jól kiegészíti egymást, mivel míg a naperőművek kihasználtsága tavasztól őszig magasabb, addig a szélturbináké inkább a téli–tavaszi időszakban.