Sokkal lassabban gyűrűzik át az árakba a forint erősödésének hatása, mint a leértékelődése, időre van szükség – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója, aki szerint a régi árakat már nem látjuk viszont.
Több mint fél év telt el, hogy elkezdett a forint erősödni, ám a Világgazdaság azt írja, ebből a fogyasztók keveset érzékeltek, azzal együtt, hogy tavaly nyáron, mikor átlépte a négyszázas lélektani határt a forint–euró keresztárfolyam, a kereskedők és a beszállítóik szinte azonnal árat emeltek az import megdrágulására hivatkozva.
Úgy fogalmaznak, az árcsökkentéseknek az elmúlt hónapokban se híre, se hamva nem volt, még úgy sem, hogy a forint majd 15 százalékot erősödött azóta, hogy tavaly októberben a történelmi rekordnak számító 435 forintos euróárfolyamot beállította. Bár a kamatcsökkentést legutóbb belengette a Magyar Nemzeti Bank, ez sem látszódik meg az árfolyamon, amely továbbra is a 373–375 közötti sávban ingadozik.
Ezzel a teljesítménnyel egyébként a világ legjobban teljesítő valutái között van ma a hazai deviza.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető elemzője a Világgazdaság érdeklődésére elmagyarázta, mi áll a jelenség hátterében.
A leértékelődés esetében rövid távon azonnal az úgynevezett értékhatás jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a már megkötött szerződések miatt nincs lehetőségük az importőröknek felmondani a megállapodásukat, így a korábban rögzített mennyiséget kénytelenek beszerezni és a megváltozott forintáron továbbadni.
Alkalmazkodás hosszabb távon jelentkezik, amikor már a volumenhatás érvényesül
– fejtette ki a szakember, aki szerint
ebben az esetben a megdrágult importot kiválthatja az importőr olcsóbb forrással, vagy esetleg kevesebb terméket szerez be.
Az alacsonyabb árak érvényesüléséhez szerinte idő szükséges, ez az úgynevezett pass-through. Vannak olyan termékek, amelyeknél ez a mutató száz százalék, tehát az egyszázaléknyi leértékelődés azonnal egyszázaléknyi áremelkedést eredményez. Más esetekben a pass-through száz százaléknál kisebb, ennél a folyamatnál viszont megváltozhatnak a fogyasztói preferenciák, és egy idő után csökkenhet az importált termékek kereslete, míg a hazai előállításúaké növekedhet. Így éppen a kereslet visszaesése miatt lehet importár-mérséklődésre számítani, persze ez is akkor játszódhat le, ha a termékek között lehetséges a helyettesíthetőség.
A szakértő arra nem számít, hogy bizonyos termékeknél visszatérnek a 2019–2020 előtti árak.
Az infláció növekedésének számos komponense volt a világgazdaságban, és ezek többnyire egymást erősítették. Az viszont valószínű, hogy a korábbi látványos áremelkedés kifutja magát, és a korrigálni fognak a fogyasztói árak
– tette hozzá.
Azzal számol, hogy a hetvenszázalékos áremelkedés összességében harminc–negyven százalékosra eshet vissza. Az autóiparban több alapanyagnak óránkénti ára volt, és sok esetben nem volt ritka az ötszázszoros drágulás sem. Ezektől az anomáliáktól azért a közeljövőben biztosan elbúcsúzhatunk – vélekedett Pásztor Szabolcs.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
