Közel egymillió munkahely megtartásához vagy létrejöttéhez járultak hozzá a kormány vállalati támogatási programjai az elmúlt három évben, ennek 84 százalékát adta a kkv-szektor – mondta Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Nemzetközi családi vállalatok konferencián kedden Budapesten.
Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter elmondta, hogy a vállalkozások számát és a foglalkoztatást tekintve a kkv-k meghatározó szerepet töltenek be a gazdaságban, ugyanakkor a szektor exportértékesítése és a hozzáadott érték aránya alacsony. A bejegyzett vállalkozások 99,1 százaléka mikro, vagy kis- és közepes cég, amelyek a foglalkoztatottak 68,6 százalékát adják. Részesedésük az exportértékesítésből 14,9 százalék, valamint a beruházások 37 százalékát és a hozzáadott érték 47 százalékát adják.
Palkovics László kiemelte: a kkv-k háromszor akkora támogatásban részesültek az elmúlt három évben, mint a nagyvállalatok. A 2020 február és 2023 február közötti időszakban uniós és hazai forrásból, 2800 milliárd forint támogatással 5183 milliárd forint értékben hajtottak végre beruházásokat. Ugyanebben az időszakban a nagyvállalati beruházások 3560 milliárd forintot tettek ki 625 milliárd forint támogatás mellett.
Az egységnyi önrészre jutó támogatás (beruházási intenzitás) a kkv-k esetében 62 százalék volt, amely közel duplája a 32,1 százalékos átlagnak.
A jelentős összegű közvetlen külföldi befektetéseknek (FDI) és a magyar tulajdonú cégek támogatásának köszönhetően a beruházási ráta Magyarországon 2022-ben jóval meghaladta az uniós 22,6 százalékos átlagot és 28,4 százalékra emelkedett – fogalmazott Palkovics László.
A vissza nem térítendő támogatások és hitelprogramok révén 2013 óta a mikro-, a kis- és középvállalatok egy főre jutó bruttó hozzáadott értékének növekedése meghaladta a nagyvállalatokét, és regionális összehasonlításban is kimagasló volt. A hatékonyságnöveléshez hozzájárult az adókörnyezet pozitív változása:
2010-ben egy átlagos középvállalat nyereségarányos adóterhelése a visegrádi országok között a legmagasabb szinten, 56 százalékon állt, ez a mutató 2022 végére 32,5 százalékra csökkent.
Palkovics László a kkv-szektor előtt álló kihívások között említette a generációváltást, továbbá azt, hogy jelentős a magyar cégek lemaradása a digitalizáció és innováció területén. A Magyarországon működő vállalkozások 36 százalékát, ezen belül pedig a mikrovállalkozások 68 százalékát érinti a generációváltás. A probléma jelentőségét jelzi, hogy minden ötödik munkavállaló dolgozik ilyen vállalkozásnál. A leginkább érintett szektorok között a kereskedelem, a tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar szerepel.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettséget mérő 2022-es DESI-rangsorban az EU 27 tagállama közül Magyarország a 22. helyen állt, az EIS innovációs listán pedig a 21. helyen. Az innovációs folyamatok fejlesztését célozza az egyetemi szektor ipari együttműködésének erősítése, az egyetemek egyfajta innovációs központtá (hub) történő átalakítása – fogalmazott.
A Széchenyi István Egyetem több mint 3000 vállalkozással alakított ki valamilyen partneri kapcsolatot, az olyan nagy multik, mint az Audi Hungária vagy a Bosch-csoport mellett több kkv-vel – tette hozzá.
Borítókép: Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke (Fotó: Májer Csaba József)
